TÁBORILELKÉSZ

HÍREK
TÖRTÉNELEM
 • A vallás, az egyház és a katonaság
 • A katonai lelkipásztori szolgálat története 1773-ig
 • Apostoli Tábori Helynökség működése a Habsburg-monarchiában 1773-1918 között
 • Forradalmak és a katonai lelkészet
 • Nemzeti hadsereg és a Magyar Apostoli Tábori Helynökség
 • Magyar Királyi Honvédség tábori lelkészete
 • Katonalelkészi szolgálat a Magyar Néphadseregben
HM TÁBORI LELKÉSZI SZOLGÁLAT
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus szolgálati ág
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Protestáns szolgálati ág
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Zsidó Lelkészi Szolgálati Ág Tábori Rabbinátus
PROGRAMOK
ELMÉLKEDÉSEK
ÜNNEPEK
VIDEOK
INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET
GALÉRIÁK
ÉLŐ TÖRTÉNELEM - VITÉZI REND
IMPRESSZUM


TÉMAGYŰJTŐ
HM Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Katolikus Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Vitézi Rend
Zsidó Lelkészi Szolgálat hírei

 PARTNER LAPUNK HÍREI

 KATOLIKUS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. június  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 PROTESTÁNS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. június  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 KERESÉS
 

 ON-LINE KÖZÖSSÉGI KOMMUNIKÁCIÓ

Neve:          
Jelszava:     

 HÍRLEVÉL


Meditáció a Reformáció Emléknapján, október 31-én

Startlap megosztás
2011-10-30 10:43:25

Meditáció a Reformáció Emléknapján, október 31-énOlvasandó: Zsidókhoz írt levél 11 rész, 32-40. versek

Ez a nap nekünk, protestánsoknak jeles ünnep és ilyenkor különösen is hálát adunk Isten megújító és megtartó kegyelméért. 494 évvel ezelőtt, 1517. október 31-én szögezte ki Luther Márton híressé vált 95 tételét a wittenbergi vártemplom kapujára. Ezzel indult el formálisan az egyház-reformáció, ami azonban tartalmilag már korábban elkezdődött, s aminek a lényege és célja az volt, hogy visszanyúljon minden tekintetben az Egyház a Szentíráshoz, Isten kijelentett Igéje döntse el mi igaz, mi hamis, nem pedig a regnáló hatalom, és legyen bátorsága minden hívőnek és az egész Egyháznak megtisztulni minden később reá rakodott tévedéstől vagy az Igétől idegen elemtől. Mégis, mi a reformáció? A helyes meghatározáshoz sokkal könnyebben jutunk el, ha először arról beszélünk, hogy mi nem a reformáció, s a reformáció tézise helyett antitéziseket állítunk fel.

Nos, a reformáció nem renováció, azaz nem újjászervezés, nem kijavítás, nem tatarozás. Az elromlott Egyház életét nem lehetett toldozni-foltozni, nem lehetett tatarozgatni, elemeiben újítgatni; túl nagy volt a baj. Ha egy épület állaga leromlik, elég a hiányokat pótolni, a meggyöngült részeket megerősíteni, újravakolni és kifesteni, de ha az épület romokban áll, valami sokkal gyökeresebb átalakításra van szükség.

De a reformáció nem is restauráció, azaz nem helyreállítás, nem visszaállítás. A restauráció kifejezésében van valami passzivitás, valami mozdíthatatlanság, mintha egy eredeti épületet állítanánk helyre; pedig az egyház élő organizmus, Krisztus Teste, amely megbetegedett, és orvosra van szüksége, nem vakolókanálra.

És a reformáció nem revolúció, azaz nem forradalom. Nem kell fenekestül felfordítani mindent, öncélúan, meggondolatlanul. Nem kell a „múltat végképp eltörölni”, nem kell új dolgokat kitalálni, nem kell új utakat keresni csak azért, mert azok újak. A forradalom mindig nemleges válasz a régire. Talán szükség van forradalomra a társadalmak életében, ha az előremutató változások korát éljük és a csöndes, megfontolt haladásra nincs lehetőség. Haladás vagy forradalom - Széchenyi és Kossuth örök dilemmája. De az Egyháznak – ha újul is – soha nem kell se fontolva haladó, se forradalmi módon megújulnia. A Biblia azt mondja: „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz.” Az egyház újul, de lényege ugyanaz marad.

Mert a reformáció – mint elnevezése is mutatja – re-formáció, azaz vissza-alakítás. Luther, Kálvin, Zwingli és a többi reformátor végül is úgy szerették volna megújítani a középkori egyházat, hogy helyre akarták igazítani, vissza akarták alakítani arra a mintára, melyet a kijelentett Igében látunk. Sokat beszélnek hitújításról és hitújítókról, de szó sincs erről: az örökké ugyanazon Jézus Krisztust akarták újra felfedezni.

Mi a reformáció? Visszatérni ahhoz, amitől eltértünk, visszatérni Ahhoz, Akitől eltértünk. Nem csak egyszer az Egyház története során – amit aztán évről–évre meg lehet ünnepelni – hanem minden nap, amikor elrontunk valamit, amikor megbántunk valakit, amikor túl gőgösek vagyunk, vagy éppen túl gyengék, amikor a most-ban nem tudunk választ adni egy kérdésre, csak olyan molyírtó-szagú magyarázatokat, papolásokat, nos, akkor tényleg vissza kell térni az Atyához, és újra és újra fel kell fedezni a Bibliát, Isten Igéjét.

Nekünk ez a reformáció értelme, ez az üzenete október 31-ének.


Szerző: Sajtos Szilárd százados, református tábori lelkész  -  Táborilelkész


 
© 2010. Táborilelkész - a katonák egyházi hírei