TÁBORILELKÉSZ

HÍREK
TÖRTÉNELEM
 • A vallás, az egyház és a katonaság
 • A katonai lelkipásztori szolgálat története 1773-ig
 • Apostoli Tábori Helynökség működése a Habsburg-monarchiában 1773-1918 között
 • Forradalmak és a katonai lelkészet
 • Nemzeti hadsereg és a Magyar Apostoli Tábori Helynökség
 • Magyar Királyi Honvédség tábori lelkészete
 • Katonalelkészi szolgálat a Magyar Néphadseregben
HM TÁBORI LELKÉSZI SZOLGÁLAT
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus szolgálati ág
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Protestáns szolgálati ág
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Zsidó Lelkészi Szolgálati Ág Tábori Rabbinátus
PROGRAMOK
ELMÉLKEDÉSEK
ÜNNEPEK
VIDEOK
INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET
GALÉRIÁK
ÉLŐ TÖRTÉNELEM - VITÉZI REND
IMPRESSZUM


TÉMAGYŰJTŐ
HM Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Katolikus Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Vitézi Rend
Zsidó Lelkészi Szolgálat hírei

 PARTNER LAPUNK HÍREI

 KATOLIKUS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. június  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 PROTESTÁNS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. június  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 KERESÉS
 

 ON-LINE KÖZÖSSÉGI KOMMUNIKÁCIÓ

Neve:          
Jelszava:     

 HÍRLEVÉL


Velünk az Isten!

Startlap megosztás
2011-12-22 10:39:51
KelownaLekció: Máté 1: 18 – 2: 23
Textus: Máté 1: 23 „Íme, a szűz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek” – ami azt jelenti: Velünk az Isten”.
Kedves Testvérek!

KarácsonySokan azt kérdezik: felkészültél karácsonyra? Vannak, akik jobban készülnek – mint mások. Kelownán városi verseny van abból, hogy kinek a portája van a legszebben feldíszítve. Vendéglátóim elvittek a nyertes házhoz: több ezer égő, forgó kerekek, mozgó törpék… sorba kellett álljunk, hogy odaférjünk. A decemberi villanyszámlájukat a város fizeti. Azért is volt feltűnő, mert a közvetlen mellette álló ház teljesen dísztelen volt. Ott nem készültek karácsonyra – illetve így nem. Hiszen valahogy mindenki készül: vásárlás, fa, sütés-főzés, meghívások, programok. Karácsony csodálatos, varázslatos része az évnek. Vatai Irén verse arról szól, hogy micsoda varázslatos ünnep a karácsony.


Csillogó varázs, álomtakaró,
Karácsony este van, s hull a hó,
Csillogó varázs, szeretet, jóság, béke,
Karácsony este van, szálljatok szívembe.

Fehér, puha hópelyhek hulljatok reám,
Varázsos estelen szálljon rám a varázs.

Varázsos könnyeim örömtől follyanak
Varázsos szájjal zsolozsmát daloljak.
Varázsos két szemem csak jóságot lásson
Varázsos szép szívem békére találjon.
-
Elolvadt a hó, elszállt a varázs
Forró könnyeimet elnyelte a sár.

Csak múló varázs – amely után biztos a kiábrándulás? Mire készülünk? Családi, szeretet ünnep. És mégis – milyen sokaknak különösen nehéz időszak. Feleségem volt főnöke, karácsony előtt két héttel, 51 évesen szívinfarktusban egészen váratlanul meghalt. Az egész munkatársi csoport szerette, tisztelte – mindenkit sokkolt a hír. Szép családot hagyott árván. Egyik szeretett ismerősünk, ugyancsak adventben, hasonló szívrohamot kapott, hasonló korban. Túlélte – de az egész élete felborult. Másvalaki elvesztette az állását, és semmi kilátása sincs, hogy munkát kapjon – legalábbis azt nem, amihez ért, amit szeret. És most? Hogyan tovább? Vándoroljanak el? Hova – itt van házuk, hitelük, gyerekeknek barátok, iskola? Karácsony előtt beszélgetünk, kiönti a szívét – kívánunk egymásnak boldog karácsonyt; de én kicsit bátortalanul kívánom: „boldog” karácsonyt?

Immanuel, velünk az Isten„Immánuel, velünk az Isten” – hirdeti az angyal: ez a Születendő Messiás-király, Szabadító Jézus neve. Sokak számára karácsony mégis inkább arról szól: „Forró örömkönnyeimet elnyelte a sár”. A zakatoló élet sara. Hol van Ő? Miért így? Miért most? Miért így?

Éppen ezeket a kérdéseket tehette fel karácsonyra készülve József is magában – nem csak egyszer, hanem folyamatosan – miközben vállalta a küldetést, amelyre elhívatott. Ha, amint tervezte, elküldi várandós jegyesét magától – ő tiszta, de Máriát és gyermekét földönfutóvá teszi. Nem küldhette el, mert Isten üzent neki – és ő engedelmeskedett.

Ettől azonban rettenetesen kínossá vált számára az egész szituáció. Neki kellett bűnbaknak lennie – amikor semmit sem tett. Hiszen mindenki elmosolyogta magát Názáretben, hogy jegyese a „Magasságos erejétől” esett teherbe. Ha nem küldte el – fel kellett vállalja; az Úrért! Aztán várandós feleségével kellett gyalogolnia Názáretből Betlehembe (cirka 120 km), mert ez volt a parancs. Hangzott az ígéret: „Velünk az Isten” – mégis istállóban született meg gyermeke, és a frissen szült asszonnyal meg a pici bébivel még azon éjjelen menekülniük kellett Egyiptomba a gyilkos Heródes elől… Aztán évek múlva vissza… hányattatásra hányattatatás, vándorlás, üldözés, létbizonytalanság… Semmi karácsonyi idill – amit szeretnénk odaképzelni, amiről Vatai Irén versének eleje szólt, és ahogyan nagyon sokan láttatják karácsonyt. Egy pillanatnyi megállás, hálaadás, csoda, isteni jel – a nagy rohanás közben. Ez a valóság.

Hát akkor ezért volt engedelmes József? Meglepőt mondok: elsősorban nem karácsony varázsa miatt volt vele az Isten – hanem engedelmességén keresztül volt jelen az életében az Isten. Az odaszentelt, átadott szíven keresztül érkezik az áldás, tesz csodát Isten, cselekszik hatalmasan – és nem a körülményeink jóra fordításával, megoldásával. Néha úgy is – mert ő szuverén Úr! „Velünk az Isten” – mert József „amikor felébredt álmából, úgy cselekedett, ahogyan az Úr angyala parancsolta neki: magához vette feleségét Máriát, de nem érintette addig, amíg meg nem szülte fiát, akit Jézusnak nevezett el”. És attól kezdve – a körülményektől függetlenül – engedelmes volt! Ezért van vele az Isten, mert Jézust hordozza, miközben mindenben Isten akaratát teszi! Tudatosan Neki szenteli magát – nem a magamé vagyok, hanem az Istené. Övé az életem. Neki pedig gondja van rám, a feleségemre, a gyermekre – és minden úgy fog történni, ahogyan neki kedves!

Mert az a legfőbb titok ebben, hogy József is Jézus-hordozóvá lett! Nem semmisülhet meg, nem arathat rajta diadalt a kísértő, nem teheti tönkre, nem halhat meg idő előtt – mert Jézust hordozza. Csak az történhet vele, ami az Isten dicsőségére van a Jézus Krisztus által. Aki ezt elmondhatja magáról – Krisztusért – annak van az életének alapja! Tehát, a legeslegfontosabb kérdés: Jézus-hordozó vagy-e? Behívtad-e őt a szívedbe, ott él-e benne, mert neki engedelmeskedsz, ő vezet, ezért őt képviseled-e? Azaz: átadtad-e Neki az uralmat életed felett?
Biztos vagyok benne, hogy József, miután meghalt – a tudósok szerint még Jézus kereszthalála és feltámadása előtt – a mennyben összecsapta a két kezét a csodálkozástól: nohát, milyen hatalmas és dicsőséges vagy Te, Kegyelmes, Szerető, Irgalmas Isten! Most már értem, amit egész életemben nem, most már világos, amin akkor kétségbe estem – csak szalmaszál hitem segített –, most már értem, hogyan lehettem én, a porszem, eszköz a Te munkádban: áldassál érte örökké! Mert onnan visszanézve minden világos! „Mert most tükör által homályosan látunk, akkor pedig színről színre”. (1Korithus 13:12)

Márpedig mi mind ezt fogjuk tapasztalni! Mi, akik engedtünk az ő hívásának, akik átadtuk magunkat engedelmességre Annak, aki értünk adta Magát; mi, akik minden engedetlenségünk ellenére kegyelmet nyertünk. Mert Isten nem változik: „Jézus Krisztus tegnap, ma és mindörökké ugyanaz”. (Zsidó 13:8)

József„József, amikor felébredt álmából, úgy cselekedett, ahogyan az Úr angyala parancsolta neki”. Ezért pedig sok-sok különlegesen nagy kihívást, nehézséget élt meg – csak azért, mert engedelmes volt! De ezenközben tapasztalta meg: velünk az Isten.

Te is megtapasztalhatod – ha engedelmeskedsz! Ha meghajtod magad Jézus előtt, megvallod bűneidet – és átadod neki az életed: azt teszed, amit ő mond, arra mész, amerre ő vezet. És mert Neki adtad át magad – már tudod, hogy mindent ő igazgat: a te javadra, és az ő országára építésére. Még azt is, hogy terhesen, vagy frissen szülten kell óriási vándorlásokat megtenni. Mindent! Immánuel – Velünk az Isten.

Engedelmeskedsz-e neki? Ha indít – indulsz-e? Ha szól – hallod-e? Vagy még túlságosan a magad ura vagy? Ma különösen olyan korban élünk, amikor mindenki a maga ura akar lenni – ami ráadásul önbecsapás. Azt hiszi, hogy a maga ura – közben elsősorban a környezete, az adott kor és társadalom lenyomata, és az aktuális hatások, érdekek, indítékok, benyomások határozzák meg. Mert senki se a maga ura.

Az lehet az Úr Jézus gyermeke, annak az élete kerülhet ki ebből a börtön-világból, aki erre rájön, aki előtt ezt leleplezi az Isten szeretete – és aki szabadon adja magát Annak, aki soha nem változik, aki őt pontos céllal teremtette, akiben megtalálja léte értelmét, küldetését, önazonosságát, valódi értékeit, amikkel kiteljesítheti önmagát és a világnak azt a szeletét, ahova küldetése szól.

Hogyan? – Amikor csak a menekülés van, száműzetés, aztán vissza a hétköznapok monoton világába, Názáretbe? Mi ebben a kiteljesedés, az önmegvalósítás? József nem világhírű teológusként halt meg – mégis az égész világon tisztelik ezt a karriertelen, egyszerű embert. Miért? Mert betöltötte Isten akaratát! Mert Krisztus-hordozóvá lett! Mit akarsz, Uram, hogy cselekedjem? Ne az értelmemet növeld csupán – hanem sokkal inkább a hitemet! A beléd kapaszkodó, Rád hagyatkozó, szalmaszál hitemet. Lehessek Krisztus-hordozó! Ezért – kérlek – nyirbáld meg önérzetemet, büszkeségemet, önfejűségemet, lágyítsd meg kőkemény, akaratos szívemet – hogy lehessek én is alázatos Krisztus-hordozó: mint József vagy Mária, vagy mint bárki, aki a szívével hallja az igét, és engedelmeskedik!

Engedelmeskedik az igének, nem engedi földre hullani, nem felejti el – hanem szüntelenül az marad élete középpontjában! Csak Máriáról írja az ige, de Józsefre is igaz, mert élete tesz róla bizonyságot: „Mária pedig mindezeket a dolgokat megőrizte, és forgatta a szívében”. (Lukács 2:19)

KarácsonyKarácsonyi varázs, amit elnyel a sár – vagy felfelé tekintő megállás és hálaadás azért a hitért, reménységért, ami örökre megmarad? Hogyan, mire készülsz?

Én erre az utóbbira – ezért merek mégis, tiszta szívből nagyon boldog karácsonyt kívánni annak a testvéremnek is, aki éppen most gyászol, vagy aki elvesztette az állását, vagy akinek derékba tört az élete. Meg annak is, akinek betegség miatt borult fel minden, amit felépített. Mert Józsefnek is felborult…  „De mindezekkel szemben diadalmaskodunk az által, aki szeret minket. Mert meg vagyok győződve, hogy sem halál, sem élet, sem angyalok, sem fejedelmek, sem jelenvalók, sem eljövendők, sem hatalmak, sem magasság, sem mélység, sem semmiféle más teremtmény nem választhat el minket az Isten szeretetétől, amely megjelent Jézus Krisztusban, a mi Urunkban”. (Róma 8:37–39) És ő megjelent – karácsonykor! Elhozta az életet! Legyen a tiéd! Legyen általa, benne teljes a karácsony – amit nem nyel el a sár! Ámen.



Szerző: Szigeti Miklós református lelkész  -  Táborilelkész


 
© 2010. Táborilelkész - a katonák egyházi hírei