TÁBORILELKÉSZ

HÍREK
TÖRTÉNELEM
 • A vallás, az egyház és a katonaság
 • A katonai lelkipásztori szolgálat története 1773-ig
 • Apostoli Tábori Helynökség működése a Habsburg-monarchiában 1773-1918 között
 • Forradalmak és a katonai lelkészet
 • Nemzeti hadsereg és a Magyar Apostoli Tábori Helynökség
 • Magyar Királyi Honvédség tábori lelkészete
 • Katonalelkészi szolgálat a Magyar Néphadseregben
HM TÁBORI LELKÉSZI SZOLGÁLAT
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus szolgálati ág
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Protestáns szolgálati ág
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Zsidó Lelkészi Szolgálati Ág Tábori Rabbinátus
PROGRAMOK
ELMÉLKEDÉSEK
ÜNNEPEK
VIDEOK
INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET
GALÉRIÁK
ÉLŐ TÖRTÉNELEM - VITÉZI REND
IMPRESSZUM


TÉMAGYŰJTŐ
HM Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Katolikus Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Vitézi Rend
Zsidó Lelkészi Szolgálat hírei

 PARTNER LAPUNK HÍREI

 KATOLIKUS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. június  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 PROTESTÁNS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. június  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 KERESÉS
 

 ON-LINE KÖZÖSSÉGI KOMMUNIKÁCIÓ

Neve:          
Jelszava:     

 HÍRLEVÉL


Megemlékezés a hatvani ütközetről

Startlap megosztás
2013-04-04 20:01:37
Kálinger Roland százados, katolikus tábori lelkészMárcius 31-én, húsvétvasárnap szentmisével, megemlékezéssel, kézműves foglalkozással emlékeztek meg a Hatvani Ütközet emlékére szervezett ünnepségen Hatvanban. Délután hagyományőrző csoportok előadása és koncert várta az érdeklődőket.
A hős katonák a szabadság oltárán áldozták életüket, amelynek hatását még most is érezzük, hiszen meghatározza az itt élő emberek gondolkodását, melengeti szívüket - hangzott el az ünnepi szentmisén, amelyet Kálinger Roland százados, tábori lelkész celebrált Hatvanban a belvárosi templomban.

Kálinger Roland százados, katolikus tábori lelkész
Fotó: hatvanonline.hu

A szentmise után az ünnepség lovas felvonulással folytatódott a Kossuth térről a Belvárosi Temetőig. A megemlékezésen Szabó Zsolt polgármester hangsúlyozta: a magyarok kivívták egész Európa tiszteletét. Egyszer és mindenkorra világossá tették, hogy a túlerővel és erőszakkal ugyan térdre kényszeríthetnek, de elpusztítani soha nem fognak bennünket.

Megemlékezés a hatvani ütközetről
Fotó: hatvanonline.hu

A Hatvani Ütközet hősei és áldozatai azt üzenték a világnak, hogy a magyar emberek ezért az országért, a szabadságért a vérüket sem sajnálják. Azt gondolom, mi, akik a jelenkor építésén fáradozunk, szintén sokat tehetünk azért, hogy a hatvani csata hőseinek üzenetét megértsük, és továbbvigyük. Büszkén, hittel és magyarként akarunk itt dolgozni a Kárpát-medencében, mert ez a mi otthonunk. Ami ma itt látszik, az a mi kezünk nyomát viseli. Mert bizonyítottuk, hogy mi tudtunk és tudunk dolgozni – fogalmazott.

Kálinger Roland százados, katolikus tábori lelkész
Fotó: hatvanonline.hu

A szervezők délutánra is színes programokkal készültek, hiszen a Kossuth téren több között látványsütés, kézműves foglalkozás, nyuszi simogató és pónilovagoltatás is volt.

Kálinger Roland százados, katolikus tábori lelkész
Fotó: hatvanonline.hu

Az érdeklődők betekintést nyerhettek az afganisztáni misszióban a magyarok által folytatott munkába is, hiszen Kálinger Roland százados, katolikus tábori lelkész előadásában ruhákkal, különböző eszközökkel szemléltette milyen is volt az ottani élet.

A Hatvani Ütközetben a Gáspár András honvéd ezredes vezette VII. hadtest biztosítani tudta a Zagyva-vonal ellenőrzését. Az ezzel az ütközettel indult Tavaszi hadjárat a magyar hadtörténet kiemelkedő eseménye.

A március végén Egerben elkészített haditerv alapján a magyar hadvezetés átkaroló hadművelettel kívánt a Windisch-Grätz herceg vezette ellenséges csapatok felett győzedelmeskedni. Az elképzelés szerint a VII. hadtest Hatvan térségében a fősereg látszatát keltve elterelő hadmozdulatokba kezd, majd április 5-én tovább indul Bag irányába, miközben az I. II. és III. hadtestek a Jászságon keresztül az ellenséges csapatok mögé kerülnek; az egyesült magyar csapatok április 7-én indítottak volna támadást Gödöllőnél. A haditerv nem volt kockázat nélküli, hiszen ha kiderül, hogy a Hatvan környékén állomásozó csapatok nem a fősereggel azonosak, akkor a császári csapatok túlerejüket kihasználva vereséget mérhettek volna a VII. hadtestre. A haditerv gyakorlati megvalósítását elősegítette, hogy Windisch-Grätz nem rendelkezett megbízható információkkal a magyar fősereg tényleges elhelyezkedéséről, ezért csapatait nagy kiterjedésű sávban helyezte el.

1849. április 2-án a Gáspár András és Poeltenberg Ernő vezette magyar hadosztályok Hort felől Hatvan irányába nyomultak előre. Kezdetben a két település közötti területen folyt a küzdelem, elsősorban kölcsönös ágyúzás keretében. Kora délután Kossuth Sándor és Zámbelly Lajos alezredesek által vezetett dandárok megtámadták az ellenség balszárnyát, amelynek egységei visszavonultak. A magyar csapatok azonban követték az ellenséges csapatokat, így Franz von Schlik osztrák tábornok kénytelen volt a Hatvan belterületéren található Zagyva-hídig hátrálni, amelyen megkezdődött az osztrák visszavonulás Bag-Aszód irányába; egyúttal az utászok igyekeztek használhatatlanná tenni a hidat, hogy a magyar csapatok minél később tudjanak átkelni a folyón.

Kossuth Lajos által az Országos Honvédelmi Bizottmánynak 1849. április 3-én írott jelentése e szavakkal tudósított a győzelemről: Gáspár megütközött az ellenséggel és annak elbizakodott vezérét Schlieket, ki magához hívatta volt embereit, ebédre éppen nevenapján, azon bíztatással, hogy egyszer, s mind egy kis nyúlkergetést fognak látni, diadalmasan visszaverte, s Hatvant elfoglalta, miért is tábornoknak neveztem ki. Általában a magyar hadsereg lelkesülve van, annak utolsó tagjait is áthatotta az ügy szentsége, s én láttam örömmel vérezni el sokakat, kiknek még dűlőfélben is az volt az utolsó szava: Éljen a haza!

1849. április 2-án a hatvani ütközettel kezdõdött az 1848–49. évi magyar szabadságharc tavaszi hadjárata.

A szabadságharc április elején indított tavaszi hadjáratában az elsõ gyõzelmes állomás Hatvan volt. A honvédsereg nagy támadása a császári seregek ellen a fõhadszíntéren Eger–Gyöngyös vidékérõl, illetve a Tisza vonalától indult, s május 21-én Buda felszabadításával ért véget. Legfontosabb állomásai: a hatvani (április 2.), a tápióbicskei (április 4.) ütközetek; az isaszegi csata (április 6.); a váci (április 10.), nagysallói (április 19.) ütközetek; Komárom (április 22.) felmentése és Buda (május 21.) felszabadítása voltak.

A hatvanonline.hu videós beszámolója az eseményről:



Táborilelkész  -  Forrás: KTP


 
© 2010. Táborilelkész - a katonák egyházi hírei