|
|
 |
Szent Cirill és Szent Metód emlékezete Zalaváron |
| Zalavári Történelmi Emlékpark, Szent Cirill, Szent Metód, Bíró László katolikus tábori püspök
|
|
|
|
| 2012-06-12 15:33:58 |
 Második alkalommal emlékezett Európa társvédőszentjeire 2012. június 9-én, szombaton délelőtt Zalaváron a magyar és a szlovák katolikus tábori püspökség. Az ünnepi megemlékezés katonai tiszteletadással kezdődött a Zalavári Történelmi Emlékparkban, Szent Cirill és Szent Metód emlékművénél, ahol a katonai felhívó jel elhangzása után a két ország nemzeti himnusza, majd az Európa Himnusz (Örömóda) csendült fel a Veszprémi Helyőrségi Zenekar előadásában. |
 Bíró László tábori püspök szlovák nyelven köszöntötte a megjelenteket, köztük František Rábek szlovák tábori püspököt, a vele érkezett tábori lelkészeket és a mintegy ötven fő katonát, rendőrt, tűzoltót és családtagjaikat, akik autóbusszal érkeztek Pozsonyból, hogy a szlávok apostolaira emlékezzenek Zalaváron. A megemlékező ünnepségen részt vett Berkenyés István Zalavár polgármestere és Szí-Márton János plébános, valamint zalavári és a környező települések lakói.
Bíró László magyar tábori püspök beszédében emlékeztetett az egy évvel ezelőtti találkozóra, mellyel a két tábori püspökség hagyományt akart teremteni a Zalavári Történelmi Emlékparkban való egyházi és katonai megemlékezéssel.”Egy évvel ezelőtt együtt és közösen rá tudtunk lépni arra az útra, melyen a hithirdető testvérpár előttünk haladt Európa kultúrája és az Római Egyház hagyománya felé. Ez az út el tud vezetni bennünket arra az eszményre, hogy népeink és nemzeteink a saját hagyományaikat megőrizve, meg tudják és megakarják becsülni egymás értékeit, egyházi és kulturális tradícióit – hangsúlyozta a magyar tábori püspök. „Arról álmodom, hogy a következő évek során Szlovénia, Horvátország és Bosznia-Hercegovina tábori püspökségei és hadseregeik katonái is eljönnek erre az ünnepre, Szent Cirill és Szent Metód közbenjárását kérve nemzeteikre és Európa minden népére - mondta beszéde végén Bíró László.
A beszéd után a közreműködő MH Légierő Zenekar Veszprém játéka, majd koszorúzás következett: a megemlékezés és a tisztelet virágait először František Rábek szlovák, majd Bíró László magyar tábori püspök helyezte el Szent Cirill szerzetes és Szent Metód püspök emlékoszlopánál.
A megemlékező ünnepség a Szent Adorján Bazilika romjainál folytatódott, ahol latin nyelvű tábori szentmisét mutatott be a két püspök a jelenlevő szlovák és magyar tábori lelkészekkel, valamint a környékbeli plébánosokkal. A szentmisén a Veszprémi Légierő Zenekar közreműködésével ebben az évben is felcsendült a gregorián Missa de Angelis valamint Aquinói Szent Tamás Adoro te devote kezdetű latin nyelvű himnusza. A szentmise főcelebránsát František Rábek szlovák tábori püspököt a liturgia kezdetén Szí-Márton János zalávári plébános köszöntötte, helybeli fiatalok pedig virágcsokrot adták át a két tábori püspöknek.
A szentmise homíliájában Rabek püspök felidézte Kocel fejedelem alakját, akinek a hithirdető testvérek zalavári tartózkodásuk során oly sok mindent köszönhettek: „Kocel katona és politikus volt, laikus, azaz világi krisztushívő, aki nyitott volt az igazság és a jó felé. Nemcsak hogy vendégül látta az úton lévő hithirdetőket és társaikat, hanem kíváncsian érdeklődött hithirdető tevékenységük iránt és örömmel ismerte meg az elődeink nyelvén glagolitaírással írott Szentírást és a liturgikus könyveket. Ezen örömét akarta megosztani alattvalóival is, ezért marasztalta néhány hónapig a saját területén a hithirdetőket. Kérte, hogy ismertessék meg a fiatal férfiakkal a glagolitaírást, képezzék őket a hit és a műveltség terjesztésére és más dolgokra is.”
A szlovák tábori püspök szentbeszédében kiemelte a szláv fejedelem nagylelkűségét, melyet példaként állított a világi krisztushívők elé: „Cirill életrajzának más részeiből tudom, hogy Kocel tevékenyen segítette a hithirdető testvérpár küldetését, és része volt abban is, hogy Metód pannóniai és nagy morva birodalmi püspökké lett szentelve. Mikor Metód nem térhetett vissza a Nagy Morva Birodalom területére, akkor Kocel rendelkezésére bocsátotta saját várát. Mikor fogságba esett, római kapcsolatai révén nagyban hozzájárult szabadon bocsátásához. Kijelenthetjük, hogy Kocelnek kulcsfontosságú szerepe volt a testvérpár hithirdető sikereiben. helyes és méltó, hogy megemlékezünk e nemes lelkű világi krisztushívőről, Kocelről, aki oly nagylelkűen támogatta az evangélium terjesztését és az Egyház növekedését. Kocel személyisége és személyes példamutatása kell, hogy ösztönözően hasson a jelenkorban élő, különböző társadalmi beosztásokat és szerepvállalásokat betöltő emberekre.A katonai, és a politikusi küldetés célja az emberek jólétének a szolgálata. Kocel példája azt tanítja, hogy ez a szolgálat túlmutat a személyes biztonság és az egyéni anyagi jólét kérdésein. Az ember teljes jólétéhez ugyanis hozzátartoznak a kulturális, erkölcsi és lelki javak is. A katonának és a politikusnak nem kell a vallási kérdések vagy kulturális élet szakértőinek lenniük, de ha bölcs és jó emberek, akkor fel kell tudni ismerniük az értéket, az igazat, a jót, és mindazt, ami az ember lelki fejlődését elősegíti. Ha segítik ezen értékek terjesztőinek munkáját, ha támogatják a kultúrát, ha megteremtik a bölcs és hiteles lelkipásztorok munkájának a körülményeit, akkor munkatársaivá válnak az erkölcsi jó, a keresztény hit, az evangéliumi élet értekei terjesztésének és magának az Egyháznak a növekedéséhez is. Öröm a pap, öröm a püspök számára, ha munkája során ilyen világi krisztushívőkkel találkozik.
A Szent Adorján Bazilika romjainál bemutatott szentmisét követően közös ebéd következett, majd a Szlovákiából érkezett katonák és családtagjaik a Zalavári Történelmi Emlékpark nevezetességeivel ismerkedtek meg, majd a késő délután indultak haza Szlovákiába.
František Rábek szlovák tábori püspök szentbeszéde:
 E helyet a frank királyok megbízásából a néhai nyitrai fejedelem Pribina és az ő fia Kocel kormányozták. Az itt élő szláv népesség nem volt a Nagy Morva Birodalom része, hanem a Frank Birodalom alattvalói voltak. Pribina 850 körül építtetett Szent Adorján vértanú tiszteletére bazilikát, melyet – ahogy az ő első nyitrai templomát 828-ban – a salzburgi érsek szentelt fel. A régészek e helyet Szent Adorján vértanú sírja fölé épített zarándoktemplomként tartják nyilván. Bár Pribina és fia Kocel frank vazallusok voltak, gondot viseltek a népükre, kereszténnyé válásukra, és az Egyház lelkipásztori tevékenységének támogatására. Hasonló helyzetben voltak, mint a mi tábori püspökségünk. Mi is fokozatosan építjük a saját szerveződéseinket a hadsereg, a rendőrség, a büntetés végrehajtás területén, és örülünk, ha a legkülönbözőbb szinteken egészen a miniszterekig megértéssel és segítőkészséggel találkozunk.
Cirill (Konstantin) életrajzának XV. fejezetében ezt olvashatjuk: „Római útjuk során Kocel, pannóniai fejedelem fogadta őket, ki megkedvelvén szláv könyveket adott néki (Cirill-Konstantinnak) körülbelül ötven tanítványt, hogy képezze őket.” Kocel katona és politikus volt, laikus, azaz világi krisztushívő, aki nyitott volt az igazság és a jó felé. Nemcsak hogy vendégül látta az úton lévő hithirdetőket és társaikat, hanem kíváncsian érdeklődött hithirdető tevékenységük iránt és örömmel ismerte meg az elődeink nyelvén glagolitaírással írott Szentírást és a liturgikus könyveket. Ezen örömét akarta megosztani alattvalóival is, ezért marasztalta néhány hónapig a saját területén a hithirdetőket. Kérte, hogy ismertessék meg a fiatal férfiakkal a glagolitaírást, képezzék őket a hit és a műveltség terjesztésére és más dolgokra is. Ennek bizonyítéka egy - IX. századból származó nemrég ezen a helyen feltárt - cserépedény darab, melyen glagolita írásjelek találhatók. Cirill életrajzának más részeiből tudom, hogy Kocel tevékenyen segítette a hithirdető testvérpár küldetését, és része volt abban is, hogy Metód pannóniai és nagy morva birodalmi püspökké lett szentelve. Mikor Metód nem térhetett vissza a Nagy Morva Birodalom területére, akkor Kocel rendelkezésére bocsátotta saját várát. Mikor fogságba esett, római kapcsolatai révén nagyban hozzájárult szabadon bocsátásához. Kijelenthetjük, hogy Kocelnek kulcsfontosságú szerepe volt a testvérpár hithirdető sikereiben.
Nemes lelkületével és a hithirdetés önzetlen segítésével Kocel ellenfelévé, majd ellenségévé tette a frankokat, akik ezt üzenték neki: „Ha ezt (Metódot) befogadod, nem vagy a mi szövetségesünk”. Így is lett, mert 874 körül a frankok eltávolították és a területe Svatopluk birtoka lett. Kocel társadalmi rangját, karrierjét, sőt, talán az életét is feláldozta az evangélium terjesztéséért, a tudatos hitért.
Ezért helyes, hogy most megemlékezünk Szent Cirillről, Szent Metódról és társaikról, és közülük is főleg Szent Gorazdról, akik egy ideig itt tevékenykedtek, és tevékenységük által megszentelték ezt a helyet.
De úgyszintén helyes és méltó, hogy megemlékezünk e nemes lelkű világi krisztushívőről, Kocelről, aki oly nagylelkűen támogatta az evangélium terjesztését és az Egyház növekedését.
Kocel személyisége és személyes példamutatása kell, hogy ösztönözően hasson a jelenkorban élő, különböző társadalmi beosztásokat és szerepvállalásokat betöltő emberekre.
A katonai, és a politikusi küldetés célja az emberek jólétének a szolgálata. Kocel példája azt tanítja, hogy ez a szolgálat túlmutat a személyes biztonság és az egyéni anyagi jólét kérdésein. Az ember teljes jólétéhez ugyanis hozzátartoznak a kulturális, erkölcsi és lelki javak is. A katonának és a politikusnak nem kell a vallási kérdések vagy kulturális élet szakértőinek lenniük, de ha bölcs és jó emberek, akkor fel kell tudni ismerniük az értéket, az igazat, a jót, és mindazt, ami az ember lelki fejlődését elősegíti. Ha segítik ezen értékek terjesztőinek munkáját, ha támogatják a kultúrát, ha megteremtik a bölcs és hiteles lelkipásztorok munkájának a körülményeit, akkor munkatársaivá válnak az erkölcsi jó, a keresztény hit, az evangéliumi élet értekei terjesztésének és magának az Egyháznak a növekedéséhez is.
Öröm a pap, öröm a püspök számára, ha munkája során ilyen világi krisztushívőkkel találkozik.
Korunkban szinte mindent csak a pillanatnyi gazdasági hasznosság szempontjai szerint mérnek. A hitélet és a kultúra támogatása nem hoz azonnali anyagi megtérülést, sőt, első ránézésre legtöbbször veszteségesnek látszó befektetéssel jár. Hasonlóképpen a politikai népszerűség szempontjából sem kifizetődő a keresztény erkölcsök hangoztatása, sőt népszerűtlenné is teheti az embert. Ezért is nehéz olyan politikusra lelni, aki nyíltan felvállalja az egészséges erkölcsi értékeket, még akkor is, ha ő saját maga meg is van győződve a helyességükről. Ha valaki mégis az igazat, az igazságosságot, a jót, és magát az Istent teszi életében az első helyre, ha a befolyásával, gazdasági és politikai hatalmával ezeket támogatja, cserébe gyűlöletet és a tönkretétel legkülönbözőbb formáit kaphatja. De mindezek ellenére csak a teljes jó adja meg az embernek a földi és az örök boldogságot, és mindezt egy világi krisztushívőnek tudni kell.
Cirill (Konstantin) életrajzában olvashatjuk: „Kocel megkedvelte a szláv könyveket” - vagyis érdeklődve sajátította el a könyvek tartalmát, tanítását, melyeket a Szent Testvérek őseink nyelvére lefordítottak és glagolita írással írtak. Ezek szentírási és imádságos könyvek voltak. Kocel a saját nyelvén ismerte meg a kereszténységet.
Kocel ebben is példát mutat. Mi nehézségek nélkül juthatunk az Egyház hitét, és tanítását tartalmazó saját nyelvünkön írott könyvekhez, legyen az a Szentírás, a Katolikus Egyház Katekizmusa vagy más értékes vallásos irodalom. Helyes lenne, ha élő érdeklődéssel ismerkednénk az Egyház hitével, és így mélyítenénk el a Szentháromság Egy Istenhez való kapcsolatunkat. Az új evangelizációt elsősorban saját magunkon kezdjük, hogy hitünk megismerése és megélése által alkalmassá váljunk életünk példájával és érthető szavainkkal is a hit tanúinak lenni kortársaink számára.
E megszentelt helyen Szent Cirill, Szent Metód, Szent Gorazd és társaik, és - bár nincs szentként tisztelve, jóllehet tettei bizonyítják Isten nagylelkű szolgálatát - Kocel közbenjárására kérjük a Szentlélek Úristent, hogy napjainkban is hívjon állhatatos laikusokat, világi krisztushívőket, hogy a lelkipásztorokkal együttműködve kapcsolódjanak be az új evangelizációba azokon a területeken, amelyek ránk vannak bízva. |
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
TÁBORILELKÉSZ
