TÁBORILELKÉSZ

HÍREK
TÖRTÉNELEM
 • A vallás, az egyház és a katonaság
 • A katonai lelkipásztori szolgálat története 1773-ig
 • Apostoli Tábori Helynökség működése a Habsburg-monarchiában 1773-1918 között
 • Forradalmak és a katonai lelkészet
 • Nemzeti hadsereg és a Magyar Apostoli Tábori Helynökség
 • Magyar Királyi Honvédség tábori lelkészete
 • Katonalelkészi szolgálat a Magyar Néphadseregben
HM TÁBORI LELKÉSZI SZOLGÁLAT
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus szolgálati ág
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Protestáns szolgálati ág
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Zsidó Lelkészi Szolgálati Ág Tábori Rabbinátus
PROGRAMOK
ELMÉLKEDÉSEK
ÜNNEPEK
VIDEOK
INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET
GALÉRIÁK
ÉLŐ TÖRTÉNELEM - VITÉZI REND
IMPRESSZUM


TÉMAGYŰJTŐ
HM Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Katolikus Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Vitézi Rend
Zsidó Lelkészi Szolgálat hírei

 PARTNER LAPUNK HÍREI

 KATOLIKUS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. június  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 PROTESTÁNS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. június  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 KERESÉS
 

 ON-LINE KÖZÖSSÉGI KOMMUNIKÁCIÓ

Neve:          
Jelszava:     

 HÍRLEVÉL


Szeretethíd – hadisírgondozás

Startlap megosztás
2013-05-26 09:25:27
Szeretethíd – hadisírgondozásIdén is „Szeretethíd, idén is hadisírgondozás” címmel hirdette meg a Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat debreceni református tábori lelkésze a Magyar Református Szeretetszolgálat által szervezett önkéntes napot a cívis város laktanyájában 2013. május 24-én délutánra.
A felhíváshoz több mint kétszázan csatlakoztak, többek között a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumából, a Dóczy Gedeon Református Gimnáziumból, a Gábor Dénes Műszaki Szakközépiskola honvéd tagozatos növendékei közül, a Honvéd és Társadalom Baráti Kör tagjai, az 5. Bocskai István Lövészdandár aktív- és nyugállományú tagjai közül, illetve a Történelmi Vitézi Rend debreceni állományából.

Szeretethíd – hadisírgondozás

A széleskörű összefogás eredményeként a debreceni Hősök Temetője látványosan megújult. Az önkéntes munka során a diákok és felnőttek megtisztították a temetőt, összeszedték a felesleges növényzetet, és mintegy 50 sírkövön restaurálták a feliratot. Kitakarították a Hősök Pantheonját, és felújították az 1849-ed debreceni csata elesettjei felett magasodó „haldokló oroszlán” feliratát is.

Szeretethíd – hadisírgondozás

Mivel május utolsó vasárnapnap a Hősök Vasárnapja, az idei Szeretehíd-hadisirgondozás rendhagyó módon zárult: a jelen levők 15 órakor letették szerszámaikat, összegyülekeztek a központi emlékműnél, ahol Dr. Lippai Péter ezredes, a MH 5. Bocskai István Lövészdandár parancsnok-helyettese megemlékezésében arról szólt, hogy a magyar történelem talán így, a hadisírgondozáson keresztül is közel kerül a ma generációjához.

Az emlékműnél koszorút helyezett el a Hajdú-Bihari közgyűlés nevében Kocsis Róbert, a közgyűlés alelnöke, Debrecen város nevében Fauszt Zoltán aljegyző, az 5-ös Lövészdandár képviseletében Dr. Lippai Péter ezredes. Koszorúzott a Bocskai István Bajtársi Egyesület, a megyei Hadkiegészítő Parancsnokság, illetve Győri József igazgató és Nagy Imre internátus-vezető a Debreceni Református Kollégium Gimnáziuma nevében.

Szeretethíd – hadisírgondozás

A Magyar Takarodó elhangzása után az összegyűltek átvonultak az I. világháborúban fiatalon elesett Dr. U. Szabó Gyula református főgimnáziumi tanár, tartalékos zászlós sírjához. Ezt a sírt a tavalyi Szeretethídon fedeztük fel, azóta kiderítettük, hogy ki volt az elesett katona, tanár. A Debreceni Református Kollégium egykori tanárjának a sírját is megkoszorúzta. Sajtos Szilárd százados, debreceni református tábori lelkész a következő gondolatokkal emlékezett meg róla:

Sajtos Szilárd százados, református tábori lelkész

„Tisztelt Emlékező Egybegyűltek!

Emlékezni gyűltünk össze a Hősök napja alkalmából, emlékezni egy elesett tanárról, katonáról. Lassan száz éve lesz annak, hogy Dr. U. Szabó Gyula bevégezte rövid földi pályafutását, és fiatalon hazatért a Mindenható Isten kebelére. De talán annak is száz éve, hogy ilyen szép számban gyülekeztek össze emlékezők ennél a sírnál, hiszen most is itt vannak a város és a megye képviselői, a debreceni diákok, tanárok, a Református Főgimnázium jogutódja, a Debreceni Református Kollégium Gimnáziumának igazgatója, tanárai, diákjai, a testvérintézmények képviselői, az egykori 39-es gyalogezred jogutódja, a 39. lövészzászlóalj katonái és az azt befogadó 5-ös Lövészdandár katonái.

A tavalyi évben, a tavalyi Szeretethídon szervezett hadisír-gondozás alkalmával tűnt fel először ez a sír, egy református tanár sírja. Aztán októberben a református gimnazistákkal, amikor október 6-a alkalmából koszorúztunk, ismét megtekintettük a sírt, és igazgató úrral elhatároztuk, hogy kiderítjük, ki volt U. Szabó Gyula.

Dr. Újvárosi Szabó Gyula 1887. október 11-én született Hajdúböszörményben, rangos böszörményi család gyermekeként. 1905-ben érettségizett, majd 1910-ben Kolozsvárott előbb tanári oklevelet, később doktori fokozatot szerzett. Értekezésének címe: „A magyar oktatóköltészet 1772-ig”. Gyakorló tanárjelölt volt a böszörményi református főgimnáziumban, 1909-1910-ben ösztöndíjas kutató a kultuszminisztérium könyvtárában, illetve tanár a budapesti V. kerületi állami főgimnáziumban. Katonai szolgálatát a császári és királyi 39. gyalogezrednél teljesítette, ahonnan egy év szolgálat után zászlósi rendfokozatban szerelt le. 1911 szeptemberétől a Debreceni Református Főgimnáziumban előbb helyettes tanár, de hamarosan a tanári kar elismerése és a diákság szeretete eredményeként a magyar és latin irodalmi tanszék vezető tanára lett. Tanári szolgálata mellett az Országos Református Tanáregyesület jegyzője volt, illetve állandó látogatója a Kollégiumi Nagykönyvtárnak, publikációi jelentek meg többek között az Egyetemes Philologiai Közlönyben, az Irodalomtörténeti Közleményekben, és a Tanáregyesületi Közlönyben. Ilyen például az önálló kiadást is megélt „Trencséni Csák Máté a magyar drámai és epikus költészetben” című írása.

Három évig volt tanár, az I. világháború kitörését követően tartalékos zászlósként ismét a k. und k. 39-es gyalogezredhez vonult be, s hamarosan a galíciai frontra került. Tizennyolc csatában vett részt, a tizenkilencedikben Nowemiasto-nál, a mai Lengyelország területén 1914. október 15-én, négy nappal 27. születésnapja után elesett. Mire a sebesülthordók elérték, addigra életét vesztette. Az ezred naplója szerint tüzérségi repesz végzett vele. Tömegsírban temették el a harctéren a parancsnoka és bajtársai jelenlétében.

Miután a gyászhír teljes mértékben beigazolódott, az egész Református Kollégium gyászba borult elvesztett tanára miatt. 1914. november 14-én, az 1848-49-es országgyűléseiről híres Kollégiumi imateremben, az Oratóriumban tartottak emlékünnepélyt. A padokat a diákság, a testvériskolák tanárai, és a város vezetősége foglalta el. Az első sorokban a gyászoló család, a rokonság, többek között Márk Endre kollégiumi főügyész, udvari tanácsos és polgármester, és a szintén rokon Dr. Baltazár Dezső, az egyházkerület püspöke ültek. A Kollégium Kántusának szolgálata után Dr. Petzkó Ernő főgimnáziumi tanár emlékezett meg az elesettről.

Egy évvel később a család hazahozattatta Dr. U. Szabó Gyula földi maradványait. A koporsót katonai tiszteletadással 1915. november 28-án fogadták a debreceni pályaudvaron. A gyászolók között jelen volt Baltazár Dezső püspök, Márk Endre polgármester a teljes városi tanáccsal, Sass Béla teológiai dékán, számos hittudományi egyetemi tanár, Karay Sándor református főgimnáziumi igazgató vezetésével az egész tanári kar és a diákság. A vagonnál S. Szabó József főgimnáziumi tanár végezte a gyászszertartást, majd a gyászmenet ide, a Hősök Temetőjébe kísérte a koporsót. A temetőben az említett Karay Sándor igazgató mondott beszédet, és a Kántus szolgált Mácsay Sándor karnagy vezényletével.

Aztán tavaly, amikor a jogutód 39-es zászlóalj katonái elkezdték felkutatni az egykori 39-esek sírjait, Dr. U. Szabó Gyula sírját a zászlóalj 1. százada fogadta örökbe, ami azt jelenti, hogy ők gondozzák, ápolják többek között ezt a sírt is. És reménység szerint ugyanígy örökbe fogadja, s felkarolja a jogutód Református Kollégium Gimnáziuma is, s jövőre a 100 éves centenáriumon ugyanígy összegyülekezünk majd itt néhány percre.

Ezt a kettősséget megőrizve két gondolattal emlékezzünk Dr. U. Szabó Gyula tartalékos zászlósra, református főgimnáziumi tanárra.

Az egyik a Szentírás gondolata, az Isten Fia, Jézus Krisztus mondja János evangéliumában: „Én vagyok a feltámadás és az élet, aki hisz énbennem, ha meghal is, él; és aki él, és hisz énbennem, az nem hal meg soha”.

A másik pedig a Nagyerdőn található 39-es gyalogezred emlékművén olvasható:

„Messzi világtájak földjén, hol hadba vonultál
Van híred és temetőd egykori hős regiment.
Érzé Nagy Frigyes is velevívó fegyvered élét
És lobogóid előtt egy Bonaparte megállt.
Néma, de büszke köved hirdesse örökre
Hős fiak áldozatán a Haza újra virul”.


Isten áldja meg a hadisírokat gondozó kezeket, áldja meg az emlékező megjelenteket, s ne háborút, hanem békét és hosszú életet adjon mindenkinek!”
 


Forrás: Táborilelkész


 
© 2010. Táborilelkész - a katonák egyházi hírei