TÁBORILELKÉSZ

HÍREK
TÖRTÉNELEM
 • A vallás, az egyház és a katonaság
 • A katonai lelkipásztori szolgálat története 1773-ig
 • Apostoli Tábori Helynökség működése a Habsburg-monarchiában 1773-1918 között
 • Forradalmak és a katonai lelkészet
 • Nemzeti hadsereg és a Magyar Apostoli Tábori Helynökség
 • Magyar Királyi Honvédség tábori lelkészete
 • Katonalelkészi szolgálat a Magyar Néphadseregben
HM TÁBORI LELKÉSZI SZOLGÁLAT
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus szolgálati ág
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Protestáns szolgálati ág
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Zsidó Lelkészi Szolgálati Ág Tábori Rabbinátus
PROGRAMOK
ELMÉLKEDÉSEK
ÜNNEPEK
VIDEOK
INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET
GALÉRIÁK
ÉLŐ TÖRTÉNELEM - VITÉZI REND
IMPRESSZUM


TÉMAGYŰJTŐ
HM Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Katolikus Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Vitézi Rend
Zsidó Lelkészi Szolgálat hírei

 PARTNER LAPUNK HÍREI

 KATOLIKUS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. november  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 PROTESTÁNS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. november  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 KERESÉS
 

 ON-LINE KÖZÖSSÉGI KOMMUNIKÁCIÓ

Neve:          
Jelszava:     

 HÍRLEVÉL


Inter arma caritas - 2012. november 14.

Startlap megosztás
2012-11-15 09:15:46
Mária RádióMagazinműsor honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról. A Honvédelmi Minisztérium, a Magyar Honvédség és a Katolikus Tábori Püspökség adása a Mária Rádióban. Hogy valakinek a lelkében ott él-e az isteni szeretet lángja, észreveszem szavaiból, nem amikor Istenről beszél, hanem amikor földi dolgokról szól. Simone Weil francia írónő filozófus gondolataival köszönti önöket a mai adás szerkesztője Fodor Endre.

Először röviden adásunk tartalmából:

Ott vagyunk a katonák mellett az élethelyzeteikben és megkaptuk a bizalmat arra, hogy ezekben az élethelyzetekben még inkább ráébresszük őket arra, hogy mi értelme van valójában katonának lenni, mondja a katolikus tábori püspökség általános helynöke a szolgálat történetét bemutató sorozatunk első részében.

Szent Márton püspök példája arra int, hogy dolgozzunk önzetlenül, hallják majd abban a történeti visszatekintésben, amelyben a felderítők védőszentjére emlékezünk.

Kalendárium, majd pedig Jákob János dandártábornok a Protestáns Tábori Lelkészi szolgálat püspöke vallja, a hivatásunk arról szól, hogy lelki gondozók vagyunk és ezért tűzön-vízen át minden körülmények között meg kell tennünk mindent.

Ennyit tehát adásunk tartalmáról röviden, és most következzenek a részletek.

- Vajon valamennyi hallgatónk tudja-e azt, hogy a katolikus tábori püspökség hogyan jött létre? Mi a feladata? Hogyan vesz részt a honvédelemben, a katonai szolgálatban? A püspökség történetéről beszélgettem Berta Tibor ezredessel, a Katolikus Tábori Püspökség általános helynökével.

- Internetes honlapunkon van a címben, hogy Katolikus Tábori Püspökség, és alatta az, hogy Katonai Ordinariátus. Hogyha az a kérdés, hogy honvédségi vagy egyházi intézmény, akkor a cím mindjárt nagyon jól megvilágítja ezt. Honvédségi intézmény abban a tekintetben, hogy Honvédelmi Minisztérium Tábori Lelkészi Szolgálat, Katolikus Szolgálati Ág, Katolikus Tábori Püspökség. Ez egy honvédségi intézmény, hiszen a Tábori Püspökség, a Katolikus Szolgálati Ág, a Honvédelmi Minisztérium egyik háttérintézménye. A Katonai Ordinariátus pedig egyházi intézmény, az egyházmegyékkel azonos jogállású szervezet tulajdonképpen, talán így lehetne megvilágítani ezt a fajta jogállást, akár honvédségi akár pedig egyházi részről. És hogyha így nézzük, akkor mindjárt az 1994-es újrakezdéshez kell, hogy visszamenjünk. 1994 az a fordulópont és az a dátum, amikor valójában létrejön a Katolikus Tábori Püspökség és létrejön a Katonai Ordinariátus.

- Ugyanúgy képzeljük-e ennek a felépítését, mint egy egyházmegye esetében, tehát hogy vannak plébánosok? Egyáltalán plébánosoknak nevezhetjük-e őket? Azután vannak itt katolikus tábori lelkészek, akiket gondolom, a helyőrségbe ugye elküldenek szolgálatra? Tehát hogyan épül föl? Kikből épül föl? Milyen szolgálatot teljesítenek itt?

- Valójában ugyanúgy épül föl a Katonai Ordinariátus mint egy egyházmegye, csak nem területhez kötődően vannak a különböző szervezetei, illetve lelkészei és papjai, hanem személyekhez, nevezetesen a katonákhoz kötődően. A Katonai Ordinariátusban ugyanúgy, mint minden egyházmegyében van ordinárius, vagyis van püspök. Vannak olyan szervezetek, amelyek a püspök munkáját segítik, és vannak a tárbori lelkészek, akiket nevezhetünk plébánosoknak is, hiszen ugyanolyan joghatóságuk van az ő területükön, a katonai lelkipásztorkodásban, mint a többi plébánosnak, akik más egyházmegyékben szolgálnak. Valójában az egyházmegyei struktúra, vagyis a Katonai Ordinariátus struktúrája ugyanaz, mint az egyházmegyéké, csak másképpen épül föl, hisz nem területhez kötődünk, hanem személyekhez. A magyarországi Katonai Ordinariátusnak a területe, az valójában Magyarország területe, hiszen a honvédség, a magyar honvédelem az egész ország területén jelen van, olyan helyőrségekben, amelyek „szét vannak szórva” az országban. Természetes módon, nem gondoljuk azt, hogy a Katonai Ordinariátus lefedi egész Magyarország területét, de ugyanakkor mégiscsak ott vagyunk olyan helyeken, ami egy másik egyházmegyében nem adatik meg. Vannak lelkészeink Kaposváron, Székesfehérváron, Veszprémben, Szolnokon, Hódmezővásárhelyen, Debrecenben, Tatán, Budapesten, tehát számos és különböző helyen, olyan területeken, ahol a katonák dolgoznak, ahol a katonák élnek.

- És ők, mint tábori lelkészek, csak lelkészek, vagy egyben katonák is? Kérdezem önt is, mint ugye ezredest?

- Sok vita volt erről a kezdet kezdetén 1994-ig. Amit tudok erről az, az hogy nagyon sok érv, és ellenérv szólt ellene és mellette, hogy megőrizzük-e azt a struktúrát, azt a szerveződést, amely 1950 előtt volt, tehát amikor működött a magyar honvédelemben a tábori lelkészi szolgálat, vagy pedig legyen úgy 1994-től, hogy a tábori lelkészek, csak tábori lelkészek, de katonai rendfokozat nélkül. Nagyon sokféle példa áll előttünk: egyrészt amit mondtam a történelmi tapasztalat, hogy a katonai lelkészek régen katonai rendfokozatot viseltek, ugyanakkor pedig mindazok, akik részt vettek ebben a munkában, hogy a Tábori Lelkészi Szolgálat létrejöjjön 94-ben, azok, azért kitekintettek a világ számos tájára, ahol azt tapasztalták, hogy van, ahol a tábori lelkészeknek van katonai rendfokozatuk, valahol nincsen. Valahol például, csak hogy ilyen részletekbe bele menjünk, a tábori lelkészeknek nincsen rendfokozata, de abban a pillanatban, hogyha például misszióba mennek, akkor bizony egyenruhát húznak és rendfokozatuk lesz, holott odahaza úgymond béke környezetben „civilként” dolgoznak a laktanyában. Igaz, hogy tábori lelkészek, de nem hordanak sem egyenruhát, sem rendfokozatot. A sok éves tapasztalat mára azt bizonyította, hogy az egyenruhás lelkészeknek igenis van létjogosultsága. Miután megszűnt a sorkatonaság, ez még jobban kiviláglott. Sokkal jobban elfogadják a katonák azt a tábori lelkészt, aki egyenruhát húzva ugyanazokat a feladatokat, ugyanazokat a követelményeket, ugyanazokat a helyzeteket fölvállalja, mint ők.

- Sorozatunk első beszélgetésének zárásaként, hogyan fogalmazná meg, mi a legfontosabb feladata ma a katolikus tábori lelkésznek?

- Én azt gondolom, hogy visszatérve talán 1994-re a kezdetek kezdetére, amikor azt mondta a Katonai Ordinariátus első tábori püspöke, hogy „szeretnénk ott lenni a katonák mellett, és szeretnénk kérni a bizalomnak az esélyét.” Most így az elmúlt pár esztendő távlatából én azt mondom, hogy talán sikerült ott lennünk a katonák mellett, és ott vagyunk a katonák mellett különböző élethelyzeteikben, ami egyik küldetésünk is. És talán meg tudtuk valósítani azt, hogy megkaptuk a bizalmat ehhez a szolgálathoz, talán rá is szolgáltunk erre a bizalomra. Ezzel a bizalommal élve egyre több katonát tudunk valójában olyan élethelyzetbe hozni, hogy ő saját maga meg tudja azt mutatni, hogy miért érdemes valójában katonának lenni.

A Katolikus Tábori Püspökség történetéről hallották Berta Tibor ezredes általános helynököt. Sorozatunkat folytatjuk következő adásainkban.

A hit pajzsa Szent Márton, a felderítő katonák védőszentjének ünnepe november 11-én a püspök halálának évfordulóján volt.

Szentesi Csaba görög katolikus tábori lelkész történeti áttekintését hallják:

- Gyorsan változó, bizonytalanságokkal teli világ volt akkor is, amikor feltűnt egy fiatalember, aki bátorságával lett sokak megmentője.

A hit pajzsa Szent Márton, a római birodalom területén Savariában, a mai Szombathelyen született 316-ban vagy 317-ben. Szülei nem voltak keresztények, nem is nézték jó szemmel, hogy fiuk 12 éves korában kérte felvételét a hit jelöltek, vagyis a katekumenek közé. Miközben a keresztségre készült, apja kérésére, aki százados volt a hadseregben, katonai szolgálatra jelentkezett. Ezekben az években az erények gyakorlásával, bátorságával, kivívta társai megbecsülését. Légióját Galliába küldték, s itt történt, hogy a kemény téli hidegben meglátva egy reszkető koldust, köpönyegét kardjával kettévágta, s felét annak vállára borította. Másnap álmában Jézus Krisztust látta a köpenyben, aki így szólt:

Márton a hittanuló öltöztetett engem e köpenybe. 22 éves korában keresztelkedett meg. A kereszténnyé lett katona még két évig szolgált a légióban, egyik fontos ütközete előtt a császár gyávasággal vádolta meg Mártont, aki válaszul megfogadta, hogy fegyvertelenül, Jézus nevét segítségül hívva fog harcolni. A csatára azonban nem került sor, mert csodálatos módon az ellenség békét kötött a rómaiakkal. Mártont hamarosan diakónussá szentelte Hilarius püspök. Álmában intést kapott, hogy térjen vissza Pannóniába. 355-ben indult el, útja során rengeteg embert megtérített. Még rablókkal is találkozott, de látva bátor kiállását, nem bántották. Többször is megjelent neki egy alak, s közölte bármerre is jár az ördög mindenhová elkíséri. Missziós munkája nem volt zavartalan, számtalanszor bántalmazták, eretnekekkel harcolt, de soha nem törhették meg igaz hitét. Egyházközségeket szervezett, és később oda küldte tanítványait, hogy folytassák a keresztény hit megszilárdítását. Apostoli buzgósága, és példamutató alázata révén Gallia szerte ismerték, és tisztelték. 371-ben Tours városának püspökévé szentelték. A püspöki hivatalt alázattal viselte, bár a szentelését ellenezte. A legenda szerint egy liba ólban bújt el, de a libák gágogása elárulta hollétét. A negyedik század végén a római birodalom a külső támadások, és a belső ellentmondások miatt meggyengült. A félelemtől rettegő, bizonytalanságban élő nép az egyháztól várt segítséget. Mártont atyjuknak tekintették. A halál, vidéki munkájában érte a szent püspököt. 397. november 8.-án halt meg Candéban. Halála óráján így imádkozott. „Uram, ha népednek még szüksége van rám, nem vonakodom a munkától.” Temetése november 11-én volt Tours-ban városában.

Gyakran érhet bennünket igaztalan vád, munkánkat nem mindig ismerik el. Szent Márton püspök példája arra int, hogy dolgozzunk önzetlenül, semmi jutalmat nem várva. Gyakoroljuk az erényeket, hogy általunk sokak térjenek a Krisztusi útra.

Felderítő katonáink pedig legyenek mindenben hasonlóak védőszentjükhöz.

Szentesi Csaba Szent Márton püspökre emlékezett. A görög katolikus tábori lelkész immár 10 esztendeje végzi hivatását. Jelenleg Debrecenben szolgál.

A hivatásunk arról szól, hogy lelki gondozók vagyunk, és ezért minden körülmények között mindent meg kell tennünk.  Vallja a most következő beszélgetésben Jákob János dandártábornok a Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat püspöke, akivel akkor beszélgettem, amikor 50. születésnapja alkalmából köszöntötte őt a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára.

- Nagyon jól esett, és átmelegítette a szívemet, hogy az előjáró részéről is fontos eseménynek tartott dolog egy 50 éves születésnap, bár keresztyén emberként abban az alázatban éltem és élek, hogy aki elismeri a teendőinket az a mi mennyei Atyánk, és ha az ő Fia meg tudta alázni magát mindenben a szolgálatért, akkor mi is érdemek nélkül is végezzük teendőineket. De mondhatom talán emberi nyelven is szólva, hogy ez a hab a tortán. Nagyon jól esett ez a megjutalmazás.

- És ilyenkor akarva-akaratlanul az ember egyfajta összegzést azért végez, gondolom én, mármint hogy a szép, a nehéz, kevésbé szép emlékek vegyülnek. Miben látja az önök szerepét, az önök feladatát itt a Magyar Honvédségen belül?

- Nehéz erre válaszolni, nehéz kérdés. Bonyolultsága éppen abból fakad, hogy nincs változás a szolgálatban. A hivatásunk arról szól, hogy lelki gondozók vagyunk, és ezt tűzön-vízen át minden helyzetben el kell végeznünk, mert fogadalmat tettünk meg Mennyei Atyánk előtt, hogy erre szerződünk. Ez kötelez bennünket és ennek szeretnénk megfelelni. Ő adjon ehhez erőt nekünk.

- Következő 50 év kihívásai?

- Ez nehéz. 50 év nem a mi kezünkben van, meglátjuk. Szeretnénk ezt folytatni, és minél közelebb kerülni ahhoz a célhoz, amit egyrészt magunknak tűztünk ki, más részt, pedig amit a lehetőségek megengednek előttünk. Minél jobban beteljesíteni azt, hogy tényleg az Isten dicsőségére végezhessük, és embertársaink javára, a katonák javára azt a szolgálatot, amit végzünk.

Jákob János dandártábornokot, a Protestáns Lelkészi Szolgálat tábori püspökét hallották.

MÚLTIDÉZŐ Kalendárium november 14-től 21-ig

642 éve 1370. november 17-én I. (Nagy) Lajos magyar királyt lengyel királlyá koronázzák a krakkói székesegyházban.

172 éve 1840. november 19-én Kossuth Lajos Pest Vármegye közgyűlésén tartott beszédében gróf Széchenyi Istvánt a „legnagyobb magyar”-nak nevezi.

164 éve 1848. november 16-án Sepsiszentgyörgyön, a Háromszék Honvédelmi Bizottmánya ülésén Gábor Áron elmondja híres szavait: „Lészen ágyú”.

154 éve 1858. november 16-án halt meg Mészáros Lázár honvéd altábornagy, az 1848-49-es szabadságharc hadügyminisztere. Köznemesi birtokos családba született. Jogi tanulmányait megszakítva lépett katonai pályára. Részt vett a napóleoni háborúkban. Később Radetzky tábornagy figyelt fel a tehetséges huszártisztre, az ő javaslatára léptették elő 1845. október 20-án ezredessé és ezredparancsnokká.

Rendkívül nagy műveltségű tiszt volt. Hét nyelven beszélt, és elmélyült ismeretei voltak a katonai tudományok mellett a társadalommal és a gazdasággal kapcsolatos egyéb tudományágakban is. 1837-től levelezett Széchenyi Istvánnal.

1844. december 21-én, a Magyar Tudós Társaság levelező tagjává választották. Kossuth Lajos javaslatára Batthyány Lajos 1848. március 22-én felkérte, hogy vállalja el az első felelős magyar kormányban a hadügyminiszteri posztot. Mészáros Lázár elévülhetetlen érdemeket szerzett a magyar honvédsereg megszervezésében, joggal nevezik a magyar honvédség megteremtőjének. Hadügyminiszterként ő készítette el az ország védelmére szükséges katonai erő kiállításáról szóló törvényjavaslatot.

Ő volt a Batthyány-kormány egyetlen minisztere, aki nem mondott le, és hadügyminiszterként lett a megalakuló Országos Honvédelmi Bizottmány tagja.

A temesvári csata után 1849. augusztus 14-én Törökországba távozott. Később Franciaországban és Angliában élt, majd az Egyesült Államokban, Iowa államban farmerkedéssel próbálkozott. 1858 októberében – rövid idővel halála előtt – tért vissza Angliába.

Végrendeletében úgy rendelkezett, hogy nem kíván hazájába visszatérni mindaddig, amíg az ország területén idegen hatalom katonái tartózkodnak.

Hamvait 1991. március 15-én helyezték végső nyugalomra a bajai Szent Rókus-kápolnában.

118 éve 1894. november 15-én született Baumann István vezérőrnagy. Ő volt 1944 októberétől 1945 februárjáig annak a 12. tartalék gyalog hadosztálynak a parancsnoka, mely részt vett Budapest védelmében. 1945. február 12.-én szovjet fogságba került. 1947.-ben mint háborús bűnöst 20 évi kényszermunkára ítélik. 1955.-ben amnesztiát kapott és hazatért. 1966-ban hunyt el.

94 éve 1918. november 13-án IV. Károly magyar király (I. Károly néven osztrák császár) a Bécs melletti Eckartsau vadászkastélyban írt levelében lemond a magyar államügyekben való részvételéről, Magyarország trónjáról azonban nem. A nyilatkozat szövege az alábbi volt:

Trónra lépésem óta mindig arra törekedtem, hogy népeimet minél előbb a háború borzalmaitól megszabadítsam; a mély háború keletkezésében semmi részem nem volt. Nem akarom, hogy személyem akadályul szolgáljon a magyar nemzet szabad fejlődésének, mely iránt változatlan szeretettől vagyok áthatva. Ennél fogva minden részvételről az államügyek vitelében visszavonulok és már eleve elismerem azt a döntést, mely Magyarország jövendő államformáját megállapítja.
Felesége, Zita királyné kijelentette, hogy „egy uralkodó nem mondhat le, csak megfosztható trónjától”.

56 éve 1956. november 18-án fél órán keresztül hatalmas magyar zászló lobog a New York-i Szabadság szobron Az akciót Sisa István, a Free World Review szerkesztője tervelte ki egy csoport magyar emigránssal. Mártonffy István egy 15 fős csoporttal az akció fizikai lebonyolításának feladatát vállalta, Keviczky Kálmán az események lefilmezését, Sisa pedig azt, hogy felveszi a kapcsolatot az amerikai lapokkal és rádiókkal. A hét méter hosszú, három méter széles zászló és a még nagyobb, fehér alapú felirat elkészítését emigráns magyar lányok vállalták. Az akciót eredetileg november 17-e, szombat délelőttre tervezték, mivel azt gondolták, a másnapi vasárnapi lapok révén így lehet a legnagyobb nyilvánosságra szert tenni. A csoport össze is gyűlt a Manhattan csúcsán lévő Battery Parkban, de teljes szélcsend volt és eső, emiatt a zászló kitűzését másnapra halasztották. A zászlót Mártonffy a teste köré csavarva rejtette el. Amikor a zászlóval együtt elindultak felfelé a szoborban, a csoport más tagjai különböző ürügyekkel lelassították a felfelé igyekvő turistákat. Fent leverték a fáklyához vezető szűk csigalépcső ajtaját elzáró lakatot és hamarosan kibontották a zászlót. A magyar zászló a fáklya széléről lobogott. A kívül maradtak fényképezni és filmezni kezdtek. A turisták csak akkor értették meg, mi is történt, amikor a szobor talapzatán is kibomlott a felirat: "STOP GENOCIDE, SAVE HUNGARY". Sisa István közben a manhattani partról megkezdte a média tájékoztatását. A helyszín felett megjelent a Daily News helikoptere, majd egy másik gép is. Időközben a feljutott turisták jelentették a szobor őrségének, hogy fönt valami történt. Mire az őrök felértek és bevonták a zászlót, az mintegy fél órán át lengett a Szabadság-szoborról. Az őrök igazoltatták a magyar csoportot és jegyzőkönyvet vettek fel, majd a zászlót elkobozták. Az akció résztvevői közül senkit nem tartóztattak le.

47 éve 1965. november 13-án hunyt el Uzdóczy-Zadravecz  István ferences szerzetes, vezérőrnagy, a Magyar Nemzeti Hadsereg első katolikus tábori püspöke.

Tizennégy éves korában lépett a ferences közösségbe, később a zágrábi teológián filozófiát hallgatott. Tehetsége végett rendi elöljárója Rómába küldte tanulmányainak folytatására, itt dogmatikából és szónoklattanból doktorált. 1907. március 30-án a Lateráni Bazilikában szentelték pappá.

Hazatérése után Baján és Gyöngyösön tanított a rend teológiáján, majd a Szeged-alsóvárosi ferences plébániára került házfőnöki beosztásba. Az első világháború alatt a szegedi menetszázadok és a kórház lelki gondozását végezte.

Az 1919-es diktatúra idején nyíltan szót emelt az embertelenséggel szemben Lőw Immánuel szegedi rabbival együtt. Lőw és Zadravecz bölcsességének köszönhetően a diktatúra bukását követően Szegeden nem alakult ki az országban sok helyütt tapasztalható antiszemitizmus, mert a szegedi zsidóság nem csatlakozott Kun Béláék ámokfutásához. Kapcsolatba került az ellenforradalom vezérkarával, ő áldotta meg Szegeden a Nemzeti Hadsereg zászlaját. Horthy Miklós kormányzó felkérésére Csernoch János bíboros, hercegprímás Zadravecz Istvánt felterjesztette Rómánál tábori püspöki kinevezésére, egyben felkérte őt a tábori püspökség megszervezésére. Zadraveczet 1920. augusztus 24.-én Csernoch bíboros szentelte püspökké. Püspöki jelmondatául a „Pro Regno Mariano” – „Mária országáért” szavakat választotta.

Mindent megtett az egységes és jól felkészült katonalelkészi kar megteremtése érdekében. Lendülete és szerzetesi elkötelezettsége lévén sokat küzdött a katonai lelkészség működési feltételeinek javításáért, a tábori lelkészek szervezett felkészítésért. Különféle akciókat szervezett, a szegények megsegítésre, a hadiárvák gondozására, a hősi halottak emlékének ápolására. Minden alkalmat megragadott a katonahősök emlékének őrzése, a katonai védőszentek, közöttük Kapisztrán Szent János kultuszának elmélyítésére. Különösen szívén viselte a laktanyai kápolnák építését, de gondja volt a katonák énekes – és imakönyvének kiadására is. A kaszárnyákba való jó könyvek eljuttatása, és könyvtárak létesítése is szívügye volt. érdekében. A legénység részére bevezette a szobánkénti hitoktatást és különböző előadások megtartását. Kezdeményezésére a Várban a helyőrségi templom mellett fölállították Kapisztrán Szent János szobrát.

1925-ben belekeveredett a frankhamisításba és bár a bíróság fölmentette, az ügy lezárása után 1927. március 1-én lemondott a tábori püspökségről. Ezt követően papi tevékenységet folytatott, könyveket írt, és társadalmi megmozdulásokon tartott beszédeket. 1939-ben ki akarták nevezni kassai püspöknek, de ő nem fogadta el.

1945. május 8-án „háborús és népellenes bűncselekmény” vádjával letartóztatták az 1942. március 22-én A kereszténység bástyája című rádióbeszéde miatt. 1946. április 12-én a Budapesti Népbíróság első fokon 5 és fél évi börtönre ítélte, de szeptemberben szabadon engedték. 1947. február 15-én 4 év fegyházra és 10 év politikai jogvesztésre ítélték. Egy újabb bírósági tárgyaláson októberben 2 év börtönre ítélték, melyet az addigi fogsággal kitöltöttnek vettek, de az ÁVH internálta. Szabadulása után a máriagyűdi ferences rendházban élt. 1951 júniusában a szerzetesrendek feloszlatásakor Alsóvadász, majd Homrogd községbe telepítették. 1953 szeptemberében a kényszertartózkodást föloldották, Pilisszántón, majd Szomoron lakott a plébánián. 1955-től haláláig a zsámbéki plébános adott neki szállást. A rendőrség ott is folyamatosan zaklatta, házkutatások alkalmával elvitték precízen vezetett följegyzéseit is, amelyek egy részét 1990 után a rend budai kolostorának könyvtára visszakapott

Zsámbékon hunyt el. Kívánsága szerint az esztergomi ferences templom kriptájában helyezték örök nyugalomra.

15 éve 1997. november 16-án a NATO-csatlakozásról tartott magyarországi népszavazáson 49,24 százalékos részvétel mellett a választók 85,33 százaléka mondott igent.

6 éve 2006. november 17-én hunyt el Puskás Ferenc, az Aranycsapat kapitánya, posztumusz honvéd dandártábornok. Budapesten született 1927. április 1-én. Olimpiai bajnok és világbajnoki ezüstérmes magyar labdarúgó, edző, a Nemzet Sportolója. Közismert becenevén Puskás Öcsi, Spanyolországban Pancho‎.

1950 és 1954 között a magyar futballválogatott csapatkapitánya és a Budapest Honvéd meghatározó egyénisége volt. Az 1956-os forradalom leverésének hírére külföldön, először Bécsben maradt, ahová rövidesen felesége és gyermeke is követte. Később Spanyolországba költözött, ahol 1958-ban a Real Madrid játékosa lett. 39 évesen felhagyott játékosi pályafutásával és futballedzőként kezdett tevékenykedni. 1991-ben végleg Magyarországra költözött. 1992-től az MLSZ utánpótlás-, majd nemzetközi igazgatója lett. végül  1993-tól egy rövid időre a magyar labdarúgó-válogatott szövetségi kapitánya volt.

Puskást minden idők legjobb magyar futballjátékosának tekintik. Páratlan játékát a rendkívüli robbanékonyság, a tökéletes labdakezelés, a kiismerhetetlen cselek, a szellemes megoldások, a szinte centiméterre pontos átadások, a nem mindennapi helyzetfelismerés és a briliáns lövőkészség jellemezte. Akaraterejét igazolja, hogy amikor Spanyolországba igazolt, túlsúllyal küszködött, ám átállt a spanyol ritmusra, és rövid időn belül képes volt lefogyni a megfelelő szintre. Harmincéves kora után is képes volt a megújulásra, és a publikumot a régi játékával, sőt néha annál is jobbal kápráztatta el. Ismert volt erős és hihetetlenül pontos bal lábas lövéseiről.

Puskást az IFFHS a 20. század egyik legjobb európai játékosának tekinti. 2004-ben felkerült a neve a világ legjobb labdarúgóinak névsorát tartalmazó FIFA 100-as listára.

A Budapest Honvéd FC csapatában ma már senki nem játszhat 10-es mezben, mert a klub Puskás előtt tisztelegve visszavonultatta ezt a mezszámot.

Puskás Ferenc 1942 és 1956 között a Kispesti AC-ben és jogutódjában, a Budapesti Honvédban 349 bajnoki mérkőzésen 358 gólt szerzett.

Puskás rendkívül jó eredménnyel szerepelt a magyar válogatott tagjaként, 85 mérkőzésen 84 gólt szerezve (találati aránya: 0,988). Összehasonlításképpen Pelé a brazil válogatottban 92 mérkőzésen 77 gólt szerzett (találati aránya: 0,837). Gerd Müller a német válogatottban ugyan 62 meccsen 68 gólt ért el (találati aránya: 1,097), ebből azonban 22 találkozón gyengébben teljesített. A legjobb találati arányt Puskás csapattársa, Kocsis Sándor érte el, aki 68 meccsen 75 alkalommal talált a hálóba (amely 1,103-as találati arányt jelent).

... végül egy legendás történet

Papp László háromszoros ökölvívó olimpiai bajnokunk, 1963 decemberében Madridban lépett szorítóba hivatásos mérkőzés keretében a spanyol Folledo ellen. A tét a középsúlyú Európa-bajnoki cím volt. A hatalmas csarnok zsúfolásig megtelt. Papp László kissé szorongva nézett a mérkőzés elé. Nem az ellenfél izgatta, hanem a győzelemre áhítozó, heves vérmérsékletű, 15 ezer főnyi hazai közönség várható hangorkánja. Zúgott is a harsány biztatás a spanyolok kedvence felé. Egyszer azonban váratlanul felharsant a lelátó egyik szögletében a harsány „Hajrá, Papp!” kiáltás is. És míg Folledo hívei olykor szünetet is tartottak, Papp szurkolói megállás nélkül a mérkőzés végéig lankadatlanul biztatták a magyar fiút. Laci önbizalmát láthatóan növelte a váratlan buzdítás. Fölénye egyre fokozódott. Végül biztos győzelemmel harcolta ki az Európa-bajnok büszke címet. Az első gratuláló Puskás volt, aki a szorító közvetlen közelében szurkolta végig a mérkőzést. – Nem értelek, „Öcsi”! – jegyezte meg Papp. – Te amiatt panaszkodsz, hogy alig hallasz Spanyolországban magyar szót. És íme: ma este több száz magyar buzdított itt engem. – Tévedsz, „Görbe”! (ez Papp kedvenc beceneve) – mondta Puskás. – Rajtunk kívül egyetlen magyar sincs itt. Kubala és én fogadtuk fel ezeket az embereket itt. Kasztíliai munkanélküliek. Megvettük nekik a jegyet és órabért fizettünk, hogy téged biztassanak. Becsülettel rászolgáltak a fizetésre.



Táborilelkész  -  Forrás: KTP - Mária Rádió


 
© 2010. Táborilelkész - a katonák egyházi hírei