TÁBORILELKÉSZ

HÍREK
TÖRTÉNELEM
 • A vallás, az egyház és a katonaság
 • A katonai lelkipásztori szolgálat története 1773-ig
 • Apostoli Tábori Helynökség működése a Habsburg-monarchiában 1773-1918 között
 • Forradalmak és a katonai lelkészet
 • Nemzeti hadsereg és a Magyar Apostoli Tábori Helynökség
 • Magyar Királyi Honvédség tábori lelkészete
 • Katonalelkészi szolgálat a Magyar Néphadseregben
HM TÁBORI LELKÉSZI SZOLGÁLAT
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus szolgálati ág
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Protestáns szolgálati ág
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Zsidó Lelkészi Szolgálati Ág Tábori Rabbinátus
PROGRAMOK
ELMÉLKEDÉSEK
ÜNNEPEK
VIDEOK
INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET
GALÉRIÁK
ÉLŐ TÖRTÉNELEM - VITÉZI REND
IMPRESSZUM


TÉMAGYŰJTŐ
HM Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Katolikus Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Vitézi Rend
Zsidó Lelkészi Szolgálat hírei

 PARTNER LAPUNK HÍREI

 KATOLIKUS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. november  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 PROTESTÁNS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. november  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 KERESÉS
 

 ON-LINE KÖZÖSSÉGI KOMMUNIKÁCIÓ

Neve:          
Jelszava:     

 HÍRLEVÉL


Inter arma caritas - Fegyverek között a szeretet

Startlap megosztás
2012-11-08 16:15:20
Mária RádióMint már beszámoltunk róla, a Mária Rádió szerkesztősége a MH Katolikus Tábori Püspökség közreműködésével új műsort indított "Inter arma caritas - Fegyverek között a szeretet" címmel, mely minden szerdán 18:40-től hallható a rádióban. Lapunkon a műsor elhangzását követően megjelentetjük a szöveges változatát az elhangzott adásnak. Elsőnek a 2012. november 7-i műsor riportjait adjuk közre.

„Fegyverek között a szeretet”- műsor indul a Mária Rádióban Beszélgetés Bíró László katolikus tábori püspökkel

FODOR ENDRE a HM Sajtóiroda munkatársa:
- A katona, a rendőr, a tűzoltó – ezek a szolgálatok – mintha egy különálló csoportot alkotnának ma, pedig ők hozzánk tartoznak, akik úgy élik meg hivatásukat: a honfitársainkat szolgáljuk, védjük. Őszinte szeretettel teszik azt, ezért tanultak, ezért hoznak fizikai áldozatot sokszor. Azt szeretnénk tehát, hogy egy igazi találkozás születne meg a műsor által a katonaság világa és azok között az emberek között, akikért ők léteznek. Bíró László katolikus tábori püspök többek között e gondolatokkal ajánlja a Mária Rádióban novemberben induló műsort, amely honvédelemről, hazaszeretetről, katonai hagyományokról, hazánk katonáiról szól a hallgatóinak.

BÍRÓ LÁSZLÓ tábori püspök:
- Amikor először szóba került az, hogy a Mária Rádióban egy honvédségi műsor jelenik majd meg, akkor először azokra az idős hallgatókra gondoltam, akik együtt imádkozzák a rózsafűzért a rádióval, akik szentmisét hallgatnak. Hogy jön ide egy honvédelmi adás- kérdeztem magamtól. Hogyan fogják ezt a műsort hallgatni, milyen érzésekkel?  Az után belegondoltam abba, hogy mit is szeretnénk majd kínálni ebben az adásban. Inter arma caritas - Fegyverek között a szeretet, ez a műsorunk címe. A honvédség jelenik meg a Mária Rádióban, olyan emberek, akik elkötelezettjei például a felebaráti szeretetnek. A katona is ember, családban él, ő is imádkozik, s majd a műsorainkban hallható lesz, hogy mennyi-mennyi katonaságtól érintett szent van, mennyi emelkedett gondolat van abban a világban, amit úgy nevezünk, hogy honvédség. Örülök tehát annak, hogy az, az „idegenség”, ahogyan sokan tekintenek a honvédségre, megszűnhet majd; megtapasztalható lesz az, hogy mennyire ember az ember, mennyire keresztény a keresztény mundérban is, és mennyi igyekezet és jó szándék van az ilyen elkötelezettségű emberek világában.  Sokkal idegenebbül hangzik az a szó, hogy honvéd vagy katona, mint amennyire kellene, hogy érezzük. Pontosan azért, mert egyre kevésbé találkozunk a társadalomnak ezzel a csoportjával. A korábbi időkben legalább a hadköteles kiskatona hazament, s szüleinek elmondta a különféle, vele megtörtént történeteket. A katonaságról létezett egy érdekes kép, hogy ez egy „oroszlánok verme”, ahová, ha valakit bedobnak, akkor őt az oroszlánok előbb vagy utóbb szétmarják. Ma már ugyanakkor más világ a katonaság. Nem hiába van világszerte jelen az egyház is a katonák között, amely nem a fegyverek védelmének ad egyfajta ideológiát, hanem az egyház missziós küldetésének megfelelően szeretne mindenütt jelen lenni, ahol az emberek élnek.

- A Magyar Honvédségen belül a Katolikus Tábori Püspökség milyen feladatot lát el?

- Az egyház feladata mindenhol ugyanaz: Krisztust hirdetni! Ezt teszi egy sajátos formában a tábori lelkész is. Jelen van a helyőrségben, egyszerűen, a felszentelt voltában való jelenlétével a figyelmet a létnek egy olyan dimenziójára irányítja, amelyről az ember oly’ gyakran elfeledkezik: a lelki, szellemi dimenziójára.  A felszentelt pap akár mundérba öltözött emberek között van, akár egy településen az egyházközséget vezeti, feladata mindig ugyanaz: ő Isten jele az emberek között. A katonaság körében is a tábori lelkész Isten jele! Érdekes ez a jelszerep. Egyik, Afganisztánban szolgálatot teljesítő papkollégám szava cseng mindig a fülemben, aki azt mondta: ha végigmegyek a táboron, mindenki szeretettel int és rám mosolyog. Egy pap mellett nem tudnak úgy elmenni az emberek – mondja -, hogy ne mosolyognának rá. Érdekes helyzete ez a papnak, akár külföldi misszióban van, akár idehaza. Van egy sajátos jellege a papi létnek a katonák között. A műsornak a címe ugye az, hogy Inter arma caritas, amely egy Rómából „hazahozott” idézet. Az emberek megérzik tehát a pap szerepét; nem fogalmazzák meg talán ilyen frappánsan, hogy a pap „fegyverek között a szeretet”, hanem valamiképpen érzik azt, hogy ő egy más világnak a jele. Ez a másság nem idegenséget jelent, hanem valami hozzánk tartozót.

- Különösen manapság elmondható az, hogy a tábori lelkészek jelenléte egyfajta kapaszkodó is, lelki támasz akkor, amikor szűkebb, vagy tágabb környezetünkben mintha minden a feje tetejére állt volna az értékrendet tekintve.

- Igen, ez is egyre világosabb feladata A római konferencián is azt fogalmazták meg, hogy a pap a hagyományos szerepek mellett, mint például a liturgikus szolgálat, képviselnie kell a szilárd értékrendet, az erkölcsi, etikai elveket például a Magyar Honvédségben. Egyre inkább tudatosul a honvédelem vezetésében is az, hogy mennyire fontos szerepe van a papnak, az, hogy világos etikai elvek mentén szólaljon meg, akár a képző intézetekben beszél, az órákon, akár liturgikus keretek között ebben az értékrendjében elbizonytalanodott világban. Egy szilárd értékrend az valóban kapaszkodó, ahogyan ezt Ön is említette.

- Biztosan felmerül az olvasókban - s a műsor hallgatóiban - is az, hogy mi a különbség a papi hivatást tekintve a katolikus tábori lelkészek és az egyházközségekben munkálkodó papok között?

- Az egyházközségben tevékenykedő papot látják temetni, esketni, a kertjét művelni, bevásárolni, tehát hétköznapibb helyzetben is. A katona pap ugyanakkor ott van a helyőrségekben, ahol mindenki teszi a dolgát, van, aki kiképzésre megy, mások adminisztratív munkát látnak el, a pap ott van közöttük. Más a kapcsolatteremtésnek a lehetősége, a kerete. Ugyanakkor az, az összezártság, amely egy helyőrségben létezik, az mégis egyfajta nyitottságot ad a papnak a környezetében lévő emberek felé, s viszont. Egyszóval, a pap nem egyfajta „mágikus figura”, mint például az egyházközségekben sokszor csak liturgikus ruhában látott pap, vagy a hétköznapi ruhája ellenére is inkább, mint az egyház liturgikus szolgájaként megjelenő személy. Itt sokkal inkább közéjük valónak érzik az emberek a tábori lelkészt, hiszen hozzájuk hasonlóan egyenruhában jár-kel közöttük, annak minden pozitív és negatív együtt járóival.

- Mi a jelentősége ennek a rádióműsornak?

- A rádióhallgató szempontjából megközelítve a kérdést, úgy válaszolnék, hogy azt mondja az Úr Jézus, hogy ti vagytok a Föld sója, ti vagytok a kovász. Egy kovász nem tudja kiváltani a hatását, ha egy milliméterre is, de távol van a kovásztól. Egy só, ha nem vegyül bele a levesbe, akkor nem tudja kifejteni a hatását. Azok az eszközök, amelyekkel az egyház jelen van, vagy amelyeket használ, hogy megjelenítse önmagát, abban segít számára, hogy az előbb említett kovász, vagy só szerepét betöltse az emberek között.  Amikor a Mária Rádióban az adásunk megjelenik, akkor egy picikét a hallgatók figyelmébe, imádságába, szeretetébe ajánljuk magunkat. Hogy figyeljenek oda azokra az emberekre, akik a mi érdekeinket védik, akik értünk vannak. A katona, a rendőr, a tűzoltó – ezek a szolgálatok – mintha egy különálló csoportot alkotnának, pedig ők hozzánk tartoznak, s úgy élik meg hivatásukat: a honfitársainkat szolgáljuk, védjük. Őszinte szeretettel teszik azt, ezért tanultak, ezért hoznak fizikai áldozatot sokszor. Azt szeretnénk tehát, hogy egy igazi találkozás születne meg a műsor által a katonaság világa és azok között az emberek között, akikért ők léteznek.

MÚLTIDÉZŐ KALENDÁRIUM

 201 éve 1811. november 11-én született PERCZEL MÓR honvéd tábornok.
Nevelője Vörösmarty Mihály volt. 1827-ben felvették az 5. tábori tüzérezredbe növendéknek. Az 1831-es lengyelországi felkelés idején a császári katonák közt mozgalmat indított a lengyelekhez való átszökés érdekében, ezért eltávolították a hadseregből. A politikai pályafutása Tolna vármegyében kezdődött, majd az országos közéletben vett részt. Egyre jelentősebb szerephez jut a megyei és az országos politikai életben is. Bátor, szenvedélyes szónoklataival, enciklopédikus tudásával magára vonja a figyelmet. Fejér vármegye közgyűlésén már 1842. október 22-én „nemzeti őrség” felállítását indítványozta. 1848-ban Buda város képviselőjévé választották, és az országgyűlésen a baloldal egyik vezére lett. 1849-ben a kormány és a vezető tábornokok tanácskozásán bírálta a hadvezetést és Kossuthot, ezért fölmentették beosztásából. A szőregi ütközetben (augusztus 5.) és a temesvári csatában (augusztus 9.) mint önkéntes harcolt. Törökországba, majd 1852-ben Angliába menekült. Sokáig élt Jersey szigetén. 1851. szeptember 21-én öccsével, Miklóssal együtt Magyarországon halálra ítélték. 1859-ben – félretéve a közte és Kossuth között fennálló személyi és politikai ellentéteket – Itáliába utazott, és felajánlotta szolgálatait a Kossuth Lajos vezette Magyar Nemzeti Igazgatóságnak, amely a magyar emigráció politikai és szervezési központja volt. Az együttműködés azonban nem jött létre. 1867-ben térhetett. A kiegyezést csak Kossuth-ellenessége miatt támogatta. Rövid képviselőség után visszavonult és megírta emlékiratait.

Harcolt a szőregi ütközetben és a temesvári csatában. A szabadságharc eltiprása után Törökországba, majd Angliába menekült. 1851. szeptember 21-én távollétében idehaza halálra ítélték. A kiegyezés után 1867-ben térhetett csak haza. 1899-ben hunyt el.
 
151 éve 1861. november 10-én hunyt el MÓGA JÁNOS császári és királyi altábornagy.
Az 1848-49-es szabadságharc első szakaszában ő volt a magyar hadsereg fővezére. István nádor lemondása után ő vette át a Jellasiccsal szemben álló magyar sereg fővezérségét és a pákozdi csatában megállította a bán előnyomulását. 1848. október 30-án a magyar sereggel osztrák földre lépett, de Jellasics és Windisch-Grätz csapataitól a schwehati csatában vereséget szenvedett. A magyar főváros elfoglalása után letartóztatták és Olmützben öt év várfogságra ítélték. Fogságának kitöltése után, veje, gróf Lázár György birtokán hunyt el.

150 éve 1862. november 12-én született RÉVÉSZ ISTVÁN, aki 1928-29 között volt a magyar nemzeti hadsereg tábori püspöke.

Vácon szentelték pappá 1885-ben. Két évig káplán volt Fóton, majd Dunakeszin lett plébániai adminisztrátor, illetve plébános, ahol katolikus iskolát, hitelszövetkezetet és egy 400 tagot számláló katolikus kört szervezett. Kiváló szervezőképesség és jó szónoki képesség jellemezte, ugyanakkor a társadalmi és politikai életbe is aktívan bekapcsolódott. 1906-ban Kecskemétre került és a tanyavilág lelki és szellemi felemelkedésével foglalkozott. Megszervezte az angolkisasszonyok gimnáziumát, valamint öt tanyai lelkészséget és számos tanyai iskolát. XI. Pius pápa 1928. március 3.-án trebennai címzetes püspöknek, Horthy Miklós kormányzó március 20-án tábori püspöknek nevezte ki. 1928. június 13-án szentelték püspökké Kecskeméten. Püspöki beiktatása után a következőket mondta: „Atyjuk akarok lenni lelkészeimnek, és arra fogok mindenkor törekedni, hogy együttes erővel, a Szentlélek kegyeinek fölhasználásával munkálkodjunk hadseregünk lelki gondozásán”.
1929. január 18-án hunyt el. Temetése a budavári Kapisztrán-templomból 1929. január 21-én volt, sírhelye Kecskeméten a Szentháromság temetőben van.

56 éve 1956. november 7-én halt meg GÉRECZ ATTILA költő, sportoló, az 1956-os forradalom mártírja.

Dunakeszin született értelmiségi családban. A nagyváradi magyar királyi Gábor Áron Honvéd Tüzérségi Hadapródiskola tanulójaként 1945-ben az iskolával nyugatra ment. A németországi Friedrichshafenben francia hadifogságba esett. 1946. október 23.-án érkezett haza. A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban érettségizett 1948-ban. Édesapja első világháborús vitézi címe miatt nem tanulhatott egyetemen, ezért vasesztergályos tanuló lett. Versenyszerűen sportolt, 1949-ben a magyar öttusa-válogatott kerettagja volt.

Összeesküvés vádjával 1950. december 8-án letartóztatták és 15 év fegyházra ítélték. Társai közül négyet halálra ítéltek, hármat kivégeztek. A váci börtönbe vitték, ahol a verselés mellett német, angol és francia költők verseit fordította.

1954 májusában írta első versét „Így bocskorosan” címmel, mely lelkierőről, és  optimizmusról tanúskodik. A börtönben valóságos irodalmi kör szerveződött Füveskert-csoport néven. Műveiket később a nyugaton megjelent Füveskert-antológiában adták közre, mely a börtönkápolna előtti füves parkról kapta a nevét.

A nagy dunai árvíz idején 1954. július 18-án a váci börtönből a jéghideg, áradó Dunát átúszva Budapestre szökött. Három nap múltán – miután valaki elárulta – letartóztatták, és újra bebörtönözték. A budapesti Kozma utcai fogházba vitték és hónapokig szigorított magánzárkában, sötétzárkában tartották. Innen 1956. október 30-án szabadult. Szabadságharcosként részt vett az utcai harcokban. A Rókus kórháznál két szovjet tankot kilőtt, de egy harmadik T–34-es harckocsi gépfegyversorozatából halálos lövés érte. Földi maradványainak végső nyughelye a Kerepesi temető 21-es parcellájában található.

56 éve 1956. november 10-én bocsátotta ki az Elnöki Tanács az úgynevezett „Tiszti Nyilatkozatot”, melyben az aláíró katonatisztnek el kellett ítélnie a forradalmat és ki kellett nyilvánítania, hogy fegyveresen is részt vállal a forradalom leverésében. A nyilatkozatot a katonatisztek mintegy 26%-a - több mint 6900 fő - nem írta alá, őket november 20-án eltávolították a hadseregből.

24 éve 1988. november 10-én az akkori kormány elfogadta az alternatív katonai szolgálat bevezetését.

21 éve 1993. november 9-én egy harckocsi pár óra alatt lerombolta Mostarban a 450 éves Öreg hidat.

A híd újjáépítésének megszervezése 1995 után indult meg. Az építés során a magyar békefenntartói SFOR alakulat, a Magyar Műszaki Kontingens katonái emelték ki a híd darabjait a Neretva folyóból 1997. szeptember 29. és november 23. között. Mivel az újjáépítés alatt biztosítani kellett a forgalmat, ezért egy gyalogoshíd felállításáról is döntött a város. A Magyar Műszaki Kontingens katonái és a magyar Hídépítő Vállalat szakemberei építették fel a kettészakított Mostart ismét összekötő ideiglenes hidat.

Az Öreg hidat örökítette meg 1903-ban Csontváry Kosztka Tivadar „Római híd Mosztárban” című festményén.
 
20 éve 1992. november 10-én Budapesten tárgyalt Borisz Jelcin Oroszország első választott elnöke. A magyar vezetőkkel megállapodott arról, hogy az 1,7 milliárd dollárt kitevő orosz államadósság felét katonai repülőgépek szállításával törlesztik. Az Országgyűlésben elmondott beszédében bocsánatot kért a magyar néptől az 1956-os beavatkozás miatt.
 
3 évvel ezelőtt 2009. november 7-én állították hadrendbe a 2001 szeptember 11-i terrortámadásban megsemmisült New York-i Világkereskedelmi Központ ikertornyainak acélhulladékából épült hadihajót, a USS New Yorkot. A hadihajó több mint 200 méter hosszú, és 800 katona szállítására alkalmas.


Táborilelkész  -  Forrás: KTP - Mária Rádió


 
© 2010. Táborilelkész - a katonák egyházi hírei