TÁBORILELKÉSZ

HÍREK
TÖRTÉNELEM
 • A vallás, az egyház és a katonaság
 • A katonai lelkipásztori szolgálat története 1773-ig
 • Apostoli Tábori Helynökség működése a Habsburg-monarchiában 1773-1918 között
 • Forradalmak és a katonai lelkészet
 • Nemzeti hadsereg és a Magyar Apostoli Tábori Helynökség
 • Magyar Királyi Honvédség tábori lelkészete
 • Katonalelkészi szolgálat a Magyar Néphadseregben
HM TÁBORI LELKÉSZI SZOLGÁLAT
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus szolgálati ág
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Protestáns szolgálati ág
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Zsidó Lelkészi Szolgálati Ág Tábori Rabbinátus
PROGRAMOK
ELMÉLKEDÉSEK
VIDEOK
INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET
GALÉRIÁK
ÉLŐ TÖRTÉNELEM - VITÉZI REND
IMPRESSZUM


TÉMAGYŰJTŐ
HM Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Katolikus Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Vitézi Rend
Zsidó Lelkészi Szolgálat hírei

 PARTNER LAPUNK HÍREI

 KATOLIKUS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. október  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

 PROTESTÁNS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. október  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30
31

 KERESÉS
 

 ON-LINE KÖZÖSSÉGI KOMMUNIKÁCIÓ

Neve:          
Jelszava:     

 HÍRLEVÉL


A húsvéti ünnepkör református hagyománya

Húsvéti szokások sokaságával találkozunk minden esztendőben ezen a sátoros ünnepen. Feltehetjük a kérdést, hogy valóban ünnep? Munkaszüneti nap, elkészítjük a hímes tojásokat, és locsolkodók sokaságával találkozunk. A szokás még megvan, mégis úgy érezzük, hiányzik belőle sok ember számára a lényeg, a húsvét igazi öröme, a feltámadásba, a halál utáni életbe vetett hit.
Virágvasárnap

Virágvasárnappal megkezdődik a nagyhét, amely a legnagyobb keresztény ünnepre, a húsvétra felkészítő nagyböjt legjelesebb időszaka. E vasárnap liturgiája felidézi Jézus Krisztus diadalmas bevonulását Jeruzsálembe.
Ébredj ember mély álmodból!

Idén november 27-én, vasárnap kezdődik az adventi időszak, mely Krisztus születéséig, karácsonyig a várakozásra és a bűnbánatra figyelmezteti a híveket.
Krisztus Király vasárnapja

Az egyházi év utolsó vasárnapja. Krisztus királyi méltóságának a 20. századig nem volt külön ünnepe. XIII. Leó pápa az 1900-as jubileumi év alkalmából a 20. század királyának hirdette ki a Megváltót, ezzel előkészítette az ünnepet. Akkor világszerte mindenütt a legmagasabb hegyek ormán, ill. magaslatokon kereszteket és Krisztus-szobrokat állítottak föl a Megváltó emlékezetére, közöttük a híres Béke-Krisztus-szobrot az Andok egyik legmagasabb csúcsán. Az I. Világháború után XI. Pius pápa a niceai zsinat 1600. évfordulóján, 1925-ben szentévet hirdetett, melynek mottója: „Krisztus békéje uralkodjék Krisztus országában!” A szentév végén, december 11-én rendelte el a pápa a Quas primas enciklikával Krisztus Király ünnepét. Krisztus királyi méltóságának ünneplésével a népek, családok, személyek békéjének urát állította a hívek közé, hangsúlyozva, hogy Krisztus a megtestesüléssel és a megváltó halállal szerezte királyságát a világ üdvösségére.
Szent Márton püspök - A felderítők védőszentje

Szent Márton a Római Birodalom területén, Savariában (ma Szombathely) született a Kr. utáni 316-ban vagy 317-ben. (Pannonhalmát 1823-ig Szentmártonnak, ill. Szent Márton hegyének nevezték, mert a hagyomány szerint Márton a közelben lévő Sabariában született.) Szülei pogányok voltak, szlávok vagy kelták, apja római százados volt. Korán átköltöztek Páviába. 15 évesen apja akaratára belépett a hadseregbe. A legenda szerint Márton egy napon koldussal találkozott, akit megszánva köpenyét kardjával kettévágta, és felét a koldusra terítette, a másik fele ugyanis kincstári tulajdon volt, amivel el kellett számolnia. Másnap ugyanazon az úton Krisztus jött Mártonnal szemben, vállán az előző nap kettévágott köpeny. 22 évesen megkeresztelkedett, majd 341-ben kilépett a seregből, visszatért Pannóniába, és téríteni kezdett. A hadseregből való távozása előtt, 341-ben barbárok támadtak Galliára.
November 5.: Szent Imre herceg - A katonai tanintézeti hallgatók védőszentje

Szent Imre Székesfehérváron született 1000-1007 között és Veszprém közelében halt meg 1031. szeptember 2-án Szent István király és Gizella királyné fiaként. Valószínűleg több testvére is volt, akik korán meghaltak, de csak egynek a neve ismert Ottóé, aki valószínűleg 1000 előtt született (a krónikák szerint 1002 előtt keresztelték meg). Imre nevét, valószínűleg anyai nagybátyja. II. Henrik német-római császár után kapta. Életéről krónikák és legendák alapján vannak csak információk. Születésére nézve egyes források 1000-et jelölnek meg, míg a krónikák szerint 24 éves korában halt meg, így valószínűbb, hogy 1007-ben született.
November 2.: Halottak napja

Mindenki, akit nekem ad az Atya, hozzám jön, és aki hozzám jön, nem utasítom el, mert nem azért szálltam le a mennyből, hogy a magam akaratát tegyem, hanem annak akaratát, aki küldött engem. Annak, aki küldött engem, az az akarata, hogy el ne veszítsek semmit abból, amit nekem adott, hanem föltámasszam azt az utolsó napon. Mert Atyám akarata az, hogy mindenkinek, aki látja a Fiút és hisz benne, örök élete legyen; és én feltámasztom őt az utolsó napon. (János evangélium 6,37-40)
Október, a reformáció hónapja

A reformáció a VI. században, Nyugat-Európában a katolikus egyház hibáinak bírálatával és hibáira való válaszként indult mozgalom. A XV–XVI. századokban végbemenő gazdasági, társadalmi és politikai változások, a reneszánsz és a humanizmus eszméinek elterjedése következtében megváltozott a vallással kapcsolatos magatartás. Egyre fokozódott a katolikus egyház bírálata. A német ágoston-rendi szerzetes, Luther Márton először az általa megfogalmazott 95 tézissel hívta fel a figyelmet a hibákra (1517. október 31-én kiszegezte követeléseit és tanításait a wittenbergi kolostor kapujára, ezt ünnepeljük minden évben ezen a napon, a Reformáció Emléknapján), majd fokozatosan távolodott el a római vezetéstől. Ezzel egy időben Ulrich Zwingli, majd Kálvin János Svájcban is elindította új, független vallási mozgalmát. E mozgalmak tagjait a pápasággal szembeni tiltakozás („protestálás”) miatt protestánsoknak nevezték, a kereszténységnek az ekkor kialakuló nagy ága a protestantizmus.
November 1. - Mindenszentek ünnepe

„Nagy sereget láttam, amelyet senki sem volt képes megszámlálni, minden nemzetből, néptörzsből, népből és nyelvből a trón előtt és a Bárány előtt állni, hosszú fehér ruhába öltözve, kezükben pálmaággal, és hangosan azt kiáltották: Üdv a mi Istenünknek, aki a trónon ül, és a Báránynak! (Jel7,9-10) Az Egyetemes Egyház egyik legnagyobb ünnepe az, amikor az összes üdvözült emberről megemlékezünk, és az összes ismert és nem ismert szentek közbenjárásáért imádkozunk szerte a világon, hiszen nem akarunk elfeledkezni egyetlen emberről sem, aki elérte földi életének célját, az Istennel való teljes és végleges közösséget, azaz az Üdvösséget.
Kapisztrán Szent János, a tábori lelkészek védőszentje

Kapisztrán Szent János Itáliában, egy kisvárosban Capestranoban született, 1386. június 24-én és Újlakon halt meg 1456. október 23-án. Mindenkit a saját körülményei és korának tükrében kell és lehet megítélni és mérlegre tenni. A mai kor ízlése és értékítélete nem vihető át, még 50 évvel ezelőttre sem. Amikor az Egyház valakit szentté avat, azt mondja ki, hogy az adott életkörülmények és viszonyok között a lelkiismerete szavát követve megvalósította az Istennek tetsző életet, ami nem jelenti azt, hogy élete minden további nélkül másolható lenne. A szentek életét értelmezni kell, hiszen nem lehet ma úgy tábori lelkésznek lenni, mint ahogyan Kapisztrán Szent János az volt.
A tizenhárom aradi vértanú

Alig két hónappal a világosi fegyverletétel után, 1849. október 6-án Aradon kivégezték a szabadságharc tizenhárom katonai vezetőjét. Míg helyre nem állt az alkotmányos rend, nem lehetett megemlékezni a forradalomról. A szabadság mártírjai évekig jeltelen sírokban feküdtek. Az aradi vértanúk kivégzésének napját 2001-ben nemzeti gyásznappá nyilvánították.
Október 8: Magyarok Nagyasszonya

Kevesen gondolnak talán arra, hogy az ,,asszony'', s így a ,,nagyasszony'' szó nyelvünknek még pogány kori rétegéből való. A magyar nyelvbe az alán ,,achszin'' szó kerülhetett át a 8. század táján, amikor szorosabb kapcsolatok lehettek az előmagyar törzsek és az alánok között. Az ő nyelvükben a jelentése ez volt: úrnő, fejedelemasszony. A Halotti Beszédben még így olvassuk: ,,vimagguc szen achscin mariat''. Később elhomályosult "fejedelmi" jelentése, s nyilván ezért adhatták hozzá a fokozó "nagy" jelzőt... (A m. nyelv tört--etim. szótára. I. k. Bp., 1967. 189. lap).
Az ejtőernyősök védőszentje: Szent Mihály főangyal

Az utolsó ítélet főszereplője, aki legyőzi a Sátánt és véglegesen kinyilvánítja Isten abszolút hatalmát. A népi kalendárium egyik rendkívül fontos napja, a gazdasági év vége, a számadás, az állatok istállóba hajtásának ideje, a mezőgazdasági munkák vége. Napjának fontosságát, a hónap elnevezése is mutatja. Bibliai nevének jelentése: "Ki olyan, mint az Isten?" Ő a mennyei seregek fejedelme. Hagyományos magyar neve: "Úr Mihály arkangyal". Az ősi "ar" szó, amely a honfoglalás előtti szakrális kifejezésekből (szent, legfőbb) ered, később kiveszett nyelvünkből. Bibliai történeteiből fakad, hogy ő lett az Egyház oltalmazója, a pogányság ellen harcoló keresztény katonák védelmezője, és a sátán illetve bármilyen démoni erővel való küzdelem vezetője. Ő vezeti a lelkeket a másvilágra.
Szeptember 12.: Mária Szent Nevének ünnepe

A Boldogságos Szűz Mária nevenapja a liturgikus naptárban. Mária nevét különböző napokon a 11. századtól ünnepelték. Az ünnepet az egész Egyház számára Boldog XI. Ince pápa (1676-89) rendelte el a török felett Bécsnél 1683. szeptember 12-én aratott győzelem emlékére. Napja ekkor a Kisboldogasszony nyolcadába eső vasárnap lett. Szent X. Pius pápa (1904-14) az ünnepet áthelyezte a győzelem napjára (IX. 12).
Szeptember 8. - Kisboldogasszony ünnepe

Jézus Krisztusnak, Dávid és Ábrahám fiának családfája: Ábrahámnak Izsák volt a fia, Izsáknak Jákob, Jákobnak Juda és testvérei, Dudának Fáresz és Zára Támártól, Fáresznek Eszróm, Eszrómnak Árám, Árámnak Aminadáb, Aminadábnak Náásszón, Náásszónnak Szalmon, Szalmonnak Bóász Ráhábtól, Bóásznak Jóbéd Ruttól, Jóbédnek Izáj, Izájnak pedig Dávid király. Dávidnak Salamon volt a fia Uriás feleségétôl, Salamonnak Roboám, Roboámnak Abija, Abijának Ászáf, Ászáfnak Jozafát, Jozafátnak Jórám, Jórámnak Ozijás, Ozijásnak Joatám, Joatámnak Acház, Acháznak Ezekiás, Ezekiásnak Manasszesz, Manasszesznek Ámósz, Ámósznak Joziás, Joziásnak pedig Jekoniás és testvérei a babiloni fogság idején.
Augusztus 29.: Keresztelő Szent János vértanúsága - a mohácsi vész emlékezete

Heródes ugyanis parancsot adott és elfogatta Jánost. Megkötöztette őt a börtönben Heródiás miatt, aki a testvérének, Fülöpnek volt a felesége, de ő feleségül vette. János ekkor azt mondta Heródesnek: ,,Nem szabad a testvéred feleségét elvenned.' Ezért aztán Heródiás ármánykodott ellene, és meg akarta őt ölni, de nem tudta. Heródes ugyanis tartott Jánostól. Tudta róla, hogy igaz és szent férfiú, figyelt szavaira, sok dologban hallgatott rá, és szívesen hallgatta őt. Egyszer azonban, amikor Heródes a születésnapján lakomát rendezett országa nagyjainak, ezredeseinek és Galilea előkelőségeinek, bement Heródiás lánya és táncolt nekik. Ez nagyon tetszett Heródesnek és az asztaltársaságnak. A király erre azt mondta a lánynak: ,,Kérj tőlem, amit csak akarsz, és megadom neked.' Meg is esküdött neki, hogy: ,,Bármit kérsz, megadom neked, akár az országom felét is!' [Eszt 5,3]. Az kiment és megkérdezte anyjától: ,,Mit kérjek?' Az így szólt: ,,Keresztelő János fejét.' Erre nagy sietve bement a királyhoz és előadta kérelmét: ,,Azt akarom, hogy rögtön add nekem egy tálon Keresztelő János fejét.' A király elszomorodott, de az esküje és az asztaltársak miatt nem akarta kedvét szegni. Rögtön elküldte a hóhért, megparancsolta, hogy hozzák el a fejét egy tálon. Az lefejezte a tömlöcben, elhozta a fejét egy tálon, és átadta a lánynak, a lány pedig odaadta anyjának. Amikor a tanítványai megtudták ezt, eljöttek, elvitték a testét és sírba helyezték. (Mk 6,17-29(
Augusztus 20. - Szent István király ünnepe

Ah, hol vagy magyarok
Tündöklő csillaga!
Ki voltál valaha
Országunk istápja?

Hol vagy, István király?
Téged magyar kíván,
Gyászos öltözetben
Teelőtted sírván.
(17. századi himnusz részlete)

Szent István, István király, a régi nyelvben Szent Király, a kereszténnyé lett magyarság első uralkodója, a szakrális hagyomány és tudat szerint az ország és nemzet mennyei patrónusa, istápja.

Augusztus 15.: Nagyboldogasszony

Parancsolt ünnep. Ezen a napon a szentmisén való részvétel kötelező. A Boldogságos Szűz Mária neve a katolikus magyarok ajkán, a Nagyasszony változata. A Nagyboldogasszony szóban a nagy Mária föltámadására és megdicsőülésére utal (Kisboldogasszony, Mária születésére és a kicsi Máriára). Az ünnep  Mária halálának, ill. test szerinti mennybevitelének ünnepe: Mária mennybevétele. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Ezt a népi jámborságban is évszázadokon át öröklődő nézetet XII. Pius pápa a Fulgens corona kezdetű bullájában dogmai rangra emelte (1951). Ezzel voltaképpen elismerte a szakrális folklórhagyomány élőszavas tanúságtételét is.
Augusztus 6.: Urunk színeváltozása

A csoda hagyomány szerinti színhelyén, a galileai Tábor-hegyen még az arab hódítás előtt három bazilika épült „hajlékul a legszentségesebb zsinatolóknak”. Felszentelésük napja, augusztus 6. lett Urunk színeváltozásának (latin Transfiguratio), más néven a Legszentebb Megváltónak, a Megváltó megdicsőülésének ünnepe. A keleti egyház már a VI. században megülte, és karácsony, húsvét, pünkösd után ezt az ünnepet tekinti a legszentebbnek. A nyugati egyházban az első ezredforduló közeledtével kezdték számon tartani, összefüggésben Krisztus 1000-re várt visszatértével. Hivatalos ünneppé III. Calixtus pápa emelte a nándorfehérvári győzelem hálaemlékezetéül. Az összekapcsolást az indokolta, hogy az 1456. július 22-i győzelem híre két héttel később, épp augusztus 6-án érkezett a pápai udvarba.
Szent Kristóf vértanú - A harckocsizók védőszentje

Emléknapja: július 24.

A III. században élt. Sok legenda övezi alakját, miközben történelmi személyéről nem sokat tudunk. Azok közé a szentek közé tartozik, akik egy keresztény eszményt testesítenek meg. Legendáiban az Egyház a Krisztus-kereső ember vágyát és Istennek azt az irgalmát fogalmazta meg, hogy aki Őt keresi, az rátalál. Az egyik történet szerint Kristóf a megáradt folyón vállain átvitt egy gyermeket, s miután átért, kiderült, hogy Krisztust hordozta.

Sarlós Boldogasszony

Az áldott állapotban lévő Boldogságos Szűz Mária ünnepe, Magyarországon július 2-án, a világegyházban május 31-én (Mária látogatása Erzsébetnél; Lk 1,36-56). A katolikus magyarság, mely minden munkáját a Szűzanyával és az ő oltalma alatt végezte, az aratás és a gabona begyűjtésének idejére eső ünnepnek a Sarlós Boldogasszony nevet adta. Az ünnep tartalma az a 3 hónap, amit Mária nagynénje, Erzsébet és Zakariás házában töltött, egészen Keresztelő Szent János születéséig. Szoros értelemben Mária és Erzsébet, illetve a két magzat, Jézus és Keresztelő János találkozását és János megszentelődését ünnepeljük. Mária és Erzsébet találkozásakor Erzsébet betelt Szentlélekkel, méhében megmozdult („repesett”) a magzat. Fia, a leendő előfutár, anyja méhében megkapta a megszentelő kegyelmet (ezért ünnepeljük Keresztelő Szent János földi születésnapját is.
Szent László király - A gépesített lövészek és határőrök védőszentje

Emléknapja: június 27.

Szent László minden magyar katona védőszentje. Nem csak azért, mert korának egyik legnagyobb hadvezére volt, aki az ország külső és belső biztonságát helyreállította, és nemzetközi tekintélyre is szert tett, úgy, hogy az első keresztes hadjárat vezetésére is Őt kérték föl (közben azonban meghalt), hanem azért is, mert olyan katonai értékeket testesít meg, amelyekre ma is szükség van a modern hadseregben, s amelyek mégis mára sokszor hiányoznak a mai katonákból. Ilyen alapvető érték, a bátorság erénye, amely nem azonos a vakmerőséggel, a Hazáért való áldozatvállalás, a lovagiasság, a gyöngékkel-nőkkel szembeni szolidaritás. Ez utóbbi fontosságára és súlyos hiányára pont az elmúlt néhány évtizedben folyó háborúk, pl. délszláv háború, mutatott rá. Szent László, mint ideál, és a hívő katona számára mint közbenjáró is hatékonyan képviseli ezeket az értékeket, még akkor is, ha ezek tartalmát nyilván újra kell fogalmazni a modern körülmények között.

Úrnapja

Az ünnep teljes neve: Az Úr Testének és Vérének ünnepe. Az egyházi évben - a Húsvéti időt lezáró - Pünkösdvasárnap után két héttel - idén 2011. június 26-án - tartjuk. Az ünnep eredete a XII. századi eucharisztia-kultusszal áll kapcsolatban, mely Jézus eucharisztikus jelenlétét hangsúlyozza.
Pünkösd ünnepe - A Szentlélek eljövetele

Amikor elérkezett pünkösd napja, ugyanazon a helyen mindnyájan együtt voltak. Hirtelen zaj támadt az égből, olyan mint a heves szélvész zúgása. Betöltötte az egész házat, ahol ültek. Majd pedig szétoszoló nyelvek jelentek meg nekik, olyanok, mint a tűz és leereszkedtek mindegyikükre. Ekkor mindnyájan beteltek a Szentlélekkel, és különféle nyelveken kezdtek beszélni, amint a Lélek megadta nekik, hogy szóljanak. Ekkortájt az ég alatt található mindenféle nemzetből istenfélő zsidók tartózkodtak Jeruzsálemben. A zaj hallatára tömeg verődött össze, és teljesen elképedtek, mivel mindenki a tulajdon nyelvén hallotta beszélni őket. Mindnyájan álmélkodtak és csodálkoztak: „Íme, ezek, akik beszélnek, ugye mindnyájan galileaiak? Hogyan halljuk hát mégis mindannyian a saját nyelvünket? Mi pártusok, médek, elamiták, Mezopotámiának, Júdeának, Kappadóciának, Pontusznak, Ázsiának, Frigiának, Pamfiliának, Egyiptomnak és Cirene körüli Líbia részeinek lakói, a Rómából való jövevények, zsidók, prozeliták, krétaiak és arabok: halljuk, hogy a mi nyelvünkön hirdetik Isten nagy tetteit.” Apostolok Cselekedetei 2, 1-11
Urunk mennybemenetele

„Az egybegyűltek megkérdezték Tőle: "Uram, talán most állítod helyre Izrael országát?" Ő azonban azt mondta nekik: "Nem a ti dolgotok, hogy ismerjétek az időket és a korszakokat, amelyeket az Atya saját tetszése szerint határozott meg. A Szentlélek eljövetele pedig erővel tölt majd el benneteket, hogy tanúságot tegyetek rólam Jeruzsálemben és egész Júdeában, Szamariában, egészen a föld határáig." Miután ezeket mondta, a szemük láttára felemelkedett, és felhő takarta el a szemük elől. S miközben nézték őt, amint az égbe ment, íme, két férfi állt meg mellettük fehér ruhában. Így szóltak: "Galileai férfiak, miért álltok és néztek az égre? Ez a Jézus, aki felvétetett mellőletek, úgy jön el ismét, ahogy az égbe felmenni láttátok."”(ApCsel1,6-11)
Szent Flórián vértanú - A vegyivédelem és tűzoltók védőszentje

Emléknapja: május 4.

Flórián magas rangú katonatiszti családból származott. A római hadsereg tisztje lett. A 3. sz. második felében szolgált, s mint sok más katona, ő is megtért és keresztény lett. Mivel ebben az időben éppen nem voltak nagy keresztényüldözések, így kiszolgálta katonaidejét és megkapta az obsitot, és Noricum tartományban, Mantemban (Krems mellett) telepedett le.

Nagyszombat és húsvét vigíliája

Nagyszombat a gyász napja, s ha mélyebben belegondolunk, érthető ennek a napnak a tragédiája, hiszen az a Jézus, akitől azt várták, hogy helyreállítja Izrael birodalmát, most sírban fekszik egy nagy kővel elzárva.
Nagypéntek

Jézus pere és szenvedése Nagycsütörtök éjszaka kezdődött, és tart egészen Nagypénteken délután háromig, amikor hangosan fölkiáltva kilehelte lelkét. Erre emlékezve Nagypéntek délután keresztutat végeznek végiggondolva Jézus szenvedésének állomásait, stációit. A stációk száma területenként változik, különböző hagyományok léteznek, nálunk a 14 stáció terjedt el, de pl. Esztergomban a Tamáshegyen 9 állomásos keresztút van. A keresztút azokat a történeti eseményeket idézi föl, amelyek Jézussal megestek, megostorozását, kigúnyolását, tövissel koronázását, és az utat, ahol többször elesve hordozta azt a keresztet, amelyre fölfeszítették.
Nagycsütörtök

A korai kereszténységben két mise volt ezen a napon, amiből lassan kialakult a mai gyakorlat, ami szerint délelőtt a püspöki székesegyházban a püspök megszenteli a szent olajokat, és papjaival együtt, a hívek jelenlétében megújítják azokat a fogadalmakat, amelyeket az Istennek és az Egyháznak tettek, és így kifejezik és megvallják az egyházmegye egységét.
Nagyhét

A nagyheti készülődés idején rendbe tették, kitakarították a házakat, portákat, mintegy "megfiatalították" azokat. A szerszámokat is fölújították, kifényesítették. Miután ezeket a megújításokat elvégezték rendbe hozták az elhunyt családtagok sírjait is. Ezek a tavaszi megújulás testi szokásai, amelyek részben pogány gyökerűek. Ezekhez kapcsolódtak a böjt és a bűnbánat rítusai, amelyek a lélek megújítását szolgálták. Ilyenkor a hívők szentgyónáshoz járultak, megvallották bűneiket, hogy aztán majd Nagycsütörtökön az Utolsóvacsora miséjén Szentáldozáshoz járulhassanak.
 
© 2010. Táborilelkész - a katonák egyházi hírei