TÁBORILELKÉSZ

HÍREK
TÖRTÉNELEM
 • A vallás, az egyház és a katonaság
 • A katonai lelkipásztori szolgálat története 1773-ig
 • Apostoli Tábori Helynökség működése a Habsburg-monarchiában 1773-1918 között
 • Forradalmak és a katonai lelkészet
 • Nemzeti hadsereg és a Magyar Apostoli Tábori Helynökség
 • Magyar Királyi Honvédség tábori lelkészete
 • Katonalelkészi szolgálat a Magyar Néphadseregben
HM TÁBORI LELKÉSZI SZOLGÁLAT
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus szolgálati ág
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Protestáns szolgálati ág
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Zsidó Lelkészi Szolgálati Ág Tábori Rabbinátus
PROGRAMOK
ELMÉLKEDÉSEK
ÜNNEPEK
VIDEOK
INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET
GALÉRIÁK
ÉLŐ TÖRTÉNELEM - VITÉZI REND
IMPRESSZUM


TÉMAGYŰJTŐ
HM Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Katolikus Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Vitézi Rend
Zsidó Lelkészi Szolgálat hírei

 PARTNER LAPUNK HÍREI

 KATOLIKUS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. június  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 PROTESTÁNS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. június  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 KERESÉS
 

 ON-LINE KÖZÖSSÉGI KOMMUNIKÁCIÓ

Neve:          
Jelszava:     

 HÍRLEVÉL


Augusztus 15.: Nagyboldogasszony

Startlap megosztás
2011-08-11 14:46:24

Mária mennybevételeParancsolt ünnep. Ezen a napon a szentmisén való részvétel kötelező. A Boldogságos Szűz Mária neve a katolikus magyarok ajkán, a Nagyasszony változata. A Nagyboldogasszony szóban a nagy Mária föltámadására és megdicsőülésére utal (Kisboldogasszony, Mária születésére és a kicsi Máriára). Az ünnep  Mária halálának, ill. test szerinti mennybevitelének ünnepe: Mária mennybevétele. Az ősegyházig visszanyúló hagyomány szerint a Megváltó édesanyjának, Máriának a holttestét nem engedte át a földi enyészetnek, hanem röviddel halála után föltámasztotta és magához emelte a mennyei dicsőségbe. Ezt a népi jámborságban is évszázadokon át öröklődő nézetet XII. Pius pápa a Fulgens corona kezdetű bullájában dogmai rangra emelte (1951). Ezzel voltaképpen elismerte a szakrális folklórhagyomány élőszavas tanúságtételét is.

Jeruzsálemben már az 5. század elején ünnepelték Mária halála napját (átmenetelnek, születésnapnak v. elszenderedésnek [dormitio] nevezték). A 6. században a Keleti Egyházban mint Mária mennybevitele vált általánossá Dormitio sanctae Mariae néven. Nyugaton a 7. századtól terjedt el, s a 8. századtól mint Mária mennybevitele, Assumptio beatae Mariae szerepel a kalendáriumokban. I. Sergius tette Rómában hivatalos ünneppé. Hamarosan vigíliát, 866-1955-ben oktávát csatoltak hozzá. 1950-ben az Assumptio dogmájának kihirdetése tovább emelte az ünnep fontosságát.

A Lányi-kódexben Nagyasszony. Az ünnep a vallonoknál Grande Notre Dame, horvátoknál Velika Gospa. Ebből az egyezésből következtetik a liturgikus hagyományozódásnak Árpád-kori vallon-magyar-horvát útját. Mohácsi sokácok ajkán Velika Gospodjina. Nyolcada, melybe Szent István király napja is beleesik, a magyar egyházi év kiemelkedő időszaka.

Augusztus 15.: Nagyboldogasszony ünnepeA legkedvesebb hazai patrocíniumok egyike. Az ünnepet Székesfehérvárott első szent királyunk is megülte. Egyik alkalommal a Napbaöltözött Asszony nagy jeléről Gellért beszélt István és udvara előtt: „Gellért tanácsának intéséből akkoron kele föl, hogy az Szűz Máriát ez Magyarországban Bódogasszonynak, avagy ez világnak Nagyasszonyának hívnák. Szent István királ es ez szegény országot Bódogasszony országának nevezé” (Érdy-kódex). Az Árpád-ház, nemzetsége a Nagyboldogasszony oltalmába ajánlotta magát. Az országot, vagyis önnön uraságát, uralmát és a kirságot a Szűzanya szimbolikus tulajdonának, Mária örökségének érezte, vallotta. Mária az Árpádoknak mennyei édesanyja és oltalmazó királynéja. Már Árpád fehéregyházi sírja fölé is a Nagyboldogasszony tiszteletére emeltek templomot, de az ő patrocíniuma alatt állott a székesfehérvári bazilika királyaink koronázó és temetkező helye, továbbá az esztergomi bazilika, a kalocsai érsekség a váci, győri püspöki székesegyházai.

A helységnevek között a Nagyboldogasszony patrocínium ihlette: Boldogasszony, Vasboldogasszony, Boldogasszonyfa, Nemesboldogasszonyfa, Boldogasszonyfalva, Boldogasszonytelke, Boldogasszonyvölgye, Boldogasszonypuszta, Boldogfalva, Nagyasszonyfalva, Győrasszonyfa, Kisasszonyfa, Ostffyasszonyfa, Havasasszonyfalva, Asszonynépe, Asszonyvására. A búcsújáró kultuszt idézi Máriabesenyő, Máriacsalád, Máriagyűd, Máriakálnok, Máriakéménd, Máriakönnye, Máriamakk, Márianosztra, Máriapócs, Máriaradna, Máriaremete, Máriavölgy.

Legendaszerű mozzanatokkal gazdagon színezett története egyik legkedveltebb témája volt a magyar középkori szakrális művészetnek és kódexirodalomnak. A Tihanyi, Kazinczy-, Érdy-, Teleki-, Horvát-, Cornides- és Nagyszombati kódexek elsősorban Temesvári Pelbárt szövegére épülnek. A Tihanyi kódex skolasztikus okfejtéssel bizonyítja, miért kellett Máriának megdicsőülnie.

NagyboldogasszonyAmíg Mária halála, temetése, mennybevétele inkább a középkornak mennybevétele, megkoronázása a barokknak volt jellemző kedvelt témája. Mindenesetre az assumptio jámbor hazai hite folytonos.

A 19. század ábrázolásaiból kiemelkedik az új esztergomi bazilika főoltárképe, Tizian Assunta c. velencei képének nagyított másolata. Ez ihlette Jászberény nagytemplomának oltárképét, Szoldatics Ferenc átköltését is. Sok utánzója is akadt (Csongrád, Kalocsa, Rozsnyó,Felsőbánya).

A 20. századból említést érdemel a szegedi Fogadalmi templom szentélymozaikja (Márton Ferenc, 1930).

A régi szakrális hagyomány virágzását, szép emlékezetét őrzi a fölújított győri jezsuita patika. Mennyezetfreskója Mária mennybevételét ábrázolja.



Fotó: KTP.HU


 
© 2010. Táborilelkész - a katonák egyházi hírei