TÁBORILELKÉSZ

HÍREK
TÖRTÉNELEM
 • A vallás, az egyház és a katonaság
 • A katonai lelkipásztori szolgálat története 1773-ig
 • Apostoli Tábori Helynökség működése a Habsburg-monarchiában 1773-1918 között
 • Forradalmak és a katonai lelkészet
 • Nemzeti hadsereg és a Magyar Apostoli Tábori Helynökség
 • Magyar Királyi Honvédség tábori lelkészete
 • Katonalelkészi szolgálat a Magyar Néphadseregben
HM TÁBORI LELKÉSZI SZOLGÁLAT
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus szolgálati ág
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Protestáns szolgálati ág
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Zsidó Lelkészi Szolgálati Ág Tábori Rabbinátus
PROGRAMOK
ELMÉLKEDÉSEK
ÜNNEPEK
VIDEOK
INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET
GALÉRIÁK
ÉLŐ TÖRTÉNELEM - VITÉZI REND
IMPRESSZUM


TÉMAGYŰJTŐ
HM Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Katolikus Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Vitézi Rend
Zsidó Lelkészi Szolgálat hírei

 PARTNER LAPUNK HÍREI

 KATOLIKUS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. június  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 PROTESTÁNS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. június  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 KERESÉS
 

 ON-LINE KÖZÖSSÉGI KOMMUNIKÁCIÓ

Neve:          
Jelszava:     

 HÍRLEVÉL


Krisztus Király vasárnapja

Startlap megosztás
2011-11-17 11:44:57

Krisztus Király ünnepeAz egyházi év utolsó vasárnapja. Krisztus királyi méltóságának a 20. századig nem volt külön ünnepe. XIII. Leó pápa az 1900-as jubileumi év alkalmából a 20. század királyának hirdette ki a Megváltót, ezzel előkészítette az ünnepet. Akkor világszerte mindenütt a legmagasabb hegyek ormán, ill. magaslatokon kereszteket és Krisztus-szobrokat állítottak föl a Megváltó emlékezetére, közöttük a híres Béke-Krisztus-szobrot az Andok egyik legmagasabb csúcsán. Az I. Világháború után XI. Pius pápa a niceai zsinat 1600. évfordulóján, 1925-ben szentévet hirdetett, melynek mottója: „Krisztus békéje uralkodjék Krisztus országában!” A szentév végén, december 11-én rendelte el a pápa a Quas primas enciklikával Krisztus Király ünnepét. Krisztus királyi méltóságának ünneplésével a népek, családok, személyek békéjének urát állította a hívek közé, hangsúlyozva, hogy Krisztus a megtestesüléssel és a megváltó halállal szerezte királyságát a világ üdvösségére.

Az ünnepet a pápa október utolsó vasárnapjára tette, 1969 óta az utolsó évközi vasárnapon, november végén üljük.

Krisztus Király ünnepeA nap evangéliuma:

„Amikor eljön dicsőségében az Emberfia és vele minden angyal, helyet foglal fönséges trónján. Elébe gyűlnek mind a nemzetek, ő pedig különválasztja őket egymástól, ahogy a pásztor különválasztja a juhokat a kosoktól. A juhokat jobbjára állítja, a kosokat pedig baljára. Aztán így szól a király a jobbján állókhoz: "Jöjjetek, Atyám áldottai, vegyétek birtokba a világ kezdetétől nektek készített országot! Éhes voltam, és adtatok ennem. Szomjas voltam, és adtatok innom. Idegen voltam, és befogadtatok. Nem volt ruhám, és felruháztatok. Beteg voltam, és meglátogattatok. Börtönben voltam, és fölkerestetek." Erre megkérdezik az igazak: "Uram, mikor láttunk éhesen, hogy enned adtunk volna, vagy szomjasan, hogy innod adtunk volna? Mikor láttunk idegenként, hogy befogadtunk volna? Mikor láttunk betegen vagy börtönben, hogy meglátogathattunk volna?" A király így felel: "Bizony mondom nektek, amit e legkisebb testvéreim közül eggyel is tettetek, velem tettétek." Ezután a balján állókhoz is szól: "Távozzatok színem elől, ti átkozottak, az örök tűzre, amely a sátánnak és angyalainak készült. Mert éhes voltam, s nem adtatok ennem. Szomjas voltam, s nem adtatok innom. Idegen voltam, s nem fogadtatok be. Nem volt ruhám, s nem ruháztatok fel. Beteg és fogoly voltam, s nem jöttetek el meglátogatni." Ekkor ezek is megkérdezik: "Uram, mikor láttunk éhesen vagy szomjasan, idegenként vagy ruhátlanul, betegen vagy börtönben, s nem voltunk szolgálatodra?" Erre majd ezt feleli: "Bizony mondom nektek, amit a legkisebbek valamelyikével nem tettetek, velem nem tettétek. Ezek örök büntetésre mennek, az igazak meg örök életre." (Máté Evangélium 25, 31-46)

Krisztus Király
(latinul: Christus Rex; Rex Regum Dominus dominantium)

A mindenség Istentől fölkent uralkodója, akit János evangélista a látomásaiban látott: „Fehér lovon ül, hűségesnek és igaznak hívják. Igazságosan ítél és harcol. Szeme olyan, mint a lobogó tűz, a fején ékes korona. Neve föl van írva, de senki sem ismeri, csak Ő maga. Vértől ázott ruha van rajta, a neve: Isten Igéje. Az égi seregek fehér lovon kísérik, tiszta fehér patyolatba öltözve. Szájából éles kard tör elő, hogy lesújtson a nemzetekre (...) Öltözetén a csípő körül ez a név volt felírva: királyok Királya, uralkodók Ura.” (Jel 19,11-16).

Az Ószövetség Messiás-várásának lényeges része egy megváltó király várása. A messiási ígéretek ui. konkrét történelmi helyzetben hangzottak el és szorosan kötődtek Dávid házához. A királyság bevezetése, Saul és Dávid sorsa világosan mutatja, hogy Istennek határozott célja volt a monarchia kialakulásával Izraelben, ezt jelzi a Nátán-jövendölés és a Dáviddal kötött szövetség (2Sám 7. f.). A mindenkori király számára megígért istenfiúságot nem a keleti  uralkodók mitikus felfogásában kell értenünk (istenítés), hanem mint Krisztus Király igazolását a kinyilatkoztatásban. A Zsoltáros arról beszél, hogy a Messiás-királynak kettős feladata lesz: meg fogja törni Isten ellenségének hatalmát, és igazságos, békés országban valósítja meg Isten uralmát (Zsolt 2; 72; 110). De a földi király képéből kiindulva a zsoltárok már olyan eszményi uralkodót ábrázolnak, akinek működése túllépi Izr. földi kereteit: életét Istentől kapja (Zsolt 2,7), a dávidi uralkodók sorában áll, de fölül is múlja őket, ezért Dávid dinasztiájának letűnését is túlélheti; mivel különleges kapcsolatban van Istennel és az emberekkel, az üdvösség reménye is hozzá kapcsolódik.

Az Újszövetségben beteljesednek a jövendölések. Az angyali üdvözletkor Gábor főangyal a születendő Gyermek királyságáról összefoglalóan mondja: „Neki adja az Úr Isten az ő atyjának, Dávidnak trónját, és uralkodni fog Jákob házán mindörökké, és országának nem lesz vége” (Lk 1,33). A napkeleti bölcsek a földkerekség királyának születését jelző csillagot látva indultak el és keresték Jeruzsálemben „a zsidók született királyát” (Mt 2,1-6). Heródes kérdésére, hogy hol születik a Krisztus, az írástudók Mikeást idézve Dávid városát, Betlehemet adják meg születési helyül (Mt 2,6).

Nyilvános működése idején Jézus királyi méltóságát is elrejtette. Kitért az elől, hogy királlyá tegyék (Jn 6,15), de szenvedése előtt, virágvasárnap mint király vonult be városába, Jeruzsálembe úgy, ahogy a próféta jövendölte: szamárcsikó hátán, szelíden és alázatosan (Mt 21,5; Jn 12,15).

Krisztus Király ünnepeAmikor a főpapok Pilátus elé vitték, királyként állították oda, akit ők nem vallottak magukénak, mert „nekünk nincs királyunk, csak császárunk” (Jn 19,15). Pilátus meg is kérdezte Jézust: „Tehát király vagy te?”, és ő megvallotta: „Te mondod, hogy én király vagyok”, de kinyilatkoztatásként feltárta uralmának isteni lényegét: „Én arra születtem és azért jöttem e világba, hogy tanúságot tegyek az igazságról. És mindaz, aki az igazságból való, hallgat az én szómra.” (Jn 18,37) A megostorozott Jézust Pilátus így mutatta meg a tömegnek: „Íme a királyotok!”, majd a halálos ítélet megindoklásául ezt íratta Jézus feje fölé keresztfeliratul: „A Názáreti Jézus, a zsidók királya” (Jn 19,19).

A Golgotán ezzel csúfolták az arra járók a megfeszített Jézust: „Ha Izrael királya, szálljon le most a keresztről, és akkor hiszünk neki!” (Mt 17,42).

Isten országának beteljesedéséről ismételten királyi példázatokat mondott Jézus, utalván a maga király voltára (Mt 18,23; 22,2), s az utolsó ítéletet dicsősége trónján mint király fogja tartani (Mt 25,34).

Sík Sándor: Jézus Krisztus

Király, ki feltakart piros szíveddel állsz a vérző föld felett,
Míg mélye még féligcsitult világrengések forradalmas émelyétől
Embertelen görcsökben hánytorog,
S lábad körül az összevissza tipratott világmezőn
Véresre-rázott emberszív-rögök vonaglanak:
Krisztus-Király,
Egyetlen álló tiszta Csend a kábító hullámverésben,
Egyetlen élő Fény az érthetetlen örvény éjjelében,
Krisztus-Király, hozzád jövünk,
A mélységből kiáltunk hozzád.

Hajolj le hozzánk, halld az emberszívek sápadt kórusát,
Ezerszeres sirámmal vulkánlik feléd
Emberbűn, emberőrület és embergyötrelem.
Irgalmazz nekünk, Irgalom!
Mi már magunknak irgalmazni nem tudunk.

Szív, egyetlen Kiraly,
Fordíts meg minket és ömöld belénk
Megváltó véred életzsongító tüzét.

Ki Úr vagy miriádnyi mérhetetlen nagyvilágokon,
Építsd fel pártos szíveink kövéből
Emberországod templomát.

Emeld fel, ó Király, a koszorús keresztet,
S a kereszten az örök halmok óhaját,
A mindenség rejtelmes Fókuszát,
A minden-szív sugárzó Mágnesét,
Amelyben egy titokba forrt
A Végtelenség és a húsos ember,
Gyémánt végzet és anyás irgalom,
És mindöröktől minden szeretet.

Ó Szív,
Királyi Szív, ki Úr vagy,
és a mindenséget mozdulatlan mozgatod,
És mégis egy vagy miközülünk,
Testvér és kisded és jegyes,
Meleg, piros bor s fehér, lágy kenyér;
Ki most se nézed ráncba-vont homlok megett
Ítélkező Király-bosszúval
Halálba-táncos forgatag futásunk:
De mint az édes anyaszem
Simogató szigorral várja végig
A tehetetlen gyerektoporzékolást,
És korholása csókot ígér és büntetése is becéz:
Úgy vársz reánk, úgy hívsz magadhoz, úgy ölelsz:

Öleld magadhoz ezt az őrült századot:
A kisdedekért, akiket szeretsz,
A Magvakért, melyek mozdulnak a mélyben
S a rothadás csíráztató setét ölén
Tisztább tavasznak pattogják ígéretét,
Mert sejtjeikben napbanéző, hozzád-húzó emberösztön énekel:
Légy jó hozzájuk, keltető Nap, Ősmeleg!
Hadd bontsa fel rózsás fejét az új kelet,
Fagyott földünket hadd koszorúzza új kalász,
Hadd hullámozza ég felé megint a föld
Az ezredeknek ősdalát:
A nagy Királynak, kinek minden él,
A jó Királynak, kiből minden él,
A Szív-Királynak, kiben minden él.



Forrás: KTP


 
© 2010. Táborilelkész - a katonák egyházi hírei