TÁBORILELKÉSZ

HÍREK
TÖRTÉNELEM
 • A vallás, az egyház és a katonaság
 • A katonai lelkipásztori szolgálat története 1773-ig
 • Apostoli Tábori Helynökség működése a Habsburg-monarchiában 1773-1918 között
 • Forradalmak és a katonai lelkészet
 • Nemzeti hadsereg és a Magyar Apostoli Tábori Helynökség
 • Magyar Királyi Honvédség tábori lelkészete
 • Katonalelkészi szolgálat a Magyar Néphadseregben
HM TÁBORI LELKÉSZI SZOLGÁLAT
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus szolgálati ág
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Protestáns szolgálati ág
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Zsidó Lelkészi Szolgálati Ág Tábori Rabbinátus
PROGRAMOK
ELMÉLKEDÉSEK
ÜNNEPEK
VIDEOK
INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET
GALÉRIÁK
ÉLŐ TÖRTÉNELEM - VITÉZI REND
IMPRESSZUM


TÉMAGYŰJTŐ
HM Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Katolikus Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Vitézi Rend
Zsidó Lelkészi Szolgálat hírei

 PARTNER LAPUNK HÍREI

 KATOLIKUS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. június  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 PROTESTÁNS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. június  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 KERESÉS
 

 ON-LINE KÖZÖSSÉGI KOMMUNIKÁCIÓ

Neve:          
Jelszava:     

 HÍRLEVÉL


Október, a reformáció hónapja

Startlap megosztás
2011-10-29 10:54:55
Luther MártonA reformáció a VI. században, Nyugat-Európában a katolikus egyház hibáinak bírálatával és hibáira való válaszként indult mozgalom. A XV–XVI. századokban végbemenő gazdasági, társadalmi és politikai változások, a reneszánsz és a humanizmus eszméinek elterjedése következtében megváltozott a vallással kapcsolatos magatartás. Egyre fokozódott a katolikus egyház bírálata. A német ágoston-rendi szerzetes, Luther Márton először az általa megfogalmazott 95 tézissel hívta fel a figyelmet a hibákra (1517. október 31-én kiszegezte követeléseit és tanításait a wittenbergi kolostor kapujára, ezt ünnepeljük minden évben ezen a napon, a Reformáció Emléknapján), majd fokozatosan távolodott el a római vezetéstől. Ezzel egy időben Ulrich Zwingli, majd Kálvin János Svájcban is elindította új, független vallási mozgalmát. E mozgalmak tagjait a pápasággal szembeni tiltakozás („protestálás”) miatt protestánsoknak nevezték, a kereszténységnek az ekkor kialakuló nagy ága a protestantizmus.
Kálvin JánosA reformáció magyarországi terjesztésének kezdetektől fogva a legeredményesebb eszköze a prédikáció volt. Vándorprédikátorok járták a vidéket, akik a nép nyelvén hirdették a Szentírás igéit. A XV században feltalált könyvnyomtatást szintén a reformáció terjesztése ügyének szolgálatába állították. Így esett meg, hogy az addig elvont tanító és idegen nyelvű igehirdetés helyett a nemzeti nyelvű igehirdetés addig példátlanul, a mindennapi élet része lett. A XVI. század utolsó évtizedeire a protestáns vallásúak már a lakosság mintegy 80-90 százalékát tették ki. Ez három és fél, négymilliós népességet jelentett. A reformáció magyarországi terjedése éppen a nemzeti nyelvű prédikáció és a magyar nyelvű könyvnyomtatás következtében nagyon markánsan, bizonyos személyekhez is kötődött 1526 után. Ezek a személyek már jelentősebbek voltak az egyszerű vándorprédikátoroknál, külföldi egyetemeken tanult és tapasztalt igehirdetők, mai szóval teológusok voltak. Szavaik hatása mai fogalmakkal szinte leírhatatlan.

Kevéssé ismert, hogy Magyarország a XV században Európa egyik leggazdagabb országa volt. A világi és egyházi nagybirtokosok a gyenge királyok alatt csak a maguk érdekeit keresték, a birtokos nemességgel együtt keményen elnyomták a jobbágyságot, sőt a feltörekvő szabad paraszti rétegeket felkeléseik véres leverésével visszasüllyesztették a jobbágyi sorba. A mohácsi vész (1526) néven ismertté vált török elleni csatavesztést a nép nagy része, kora egyházának romlott hitélete miatt való isteni büntetésként (theodiceaként) értelmezte. Így az ország vallási, erkölcsi állapota szinte előkészítette a talajt a reformátorok vigasztaló igehirdetései által az evangéliumi magvetés számára. A nagy magyar reformátorok, Dévai Bíró Mátyás, Szegedi Kis István, Sztárai Mihály, Ozorai Imre méltó magyarországi képviselői voltak a nyugati reformátori mozgalmak legnagyobb tanítóinak. Közöttük is kiemelkedő volt Méliusz Juhász Péter, Debrecen püspöke. A valóban sikeres prédikátorok és tudós reformátorok teljesítménye mögött ott voltak a buzgó és szolgálatkész főurak, patrónusok is. A városokban a magisztrátusok álltak ki a protestánsok mellett, a főúri patrónusok pedig saját birtokaikon helyezték biztonságba udvari papjaikat, míg a vándorprédikátorok börtönből való szabadulásuk után nyertek nyugalmat egy-egy protestáns birtokon.

A reformáció helvét iránya gyorsan terjedt, főleg Debrecenben és környékén. Ebben az időszakban, 1561-ben érkezett Debrecenbe Huszár Gál, a Felvidék reformátora, nyomdájával együtt. Méliusz Juhász Péter e sajtó segítségével több hitvallási iratot, egyházi rendtartást és számos más egyházi művet jelentetett meg. A reformáció merész vállalkozásai közé tartozott, hogy nemcsak a Szentírást, hanem a tanúságtétel és a tanítás feladatát is úgymond a világi egyháztag kezébe tette le. A debreceni egyházi élet képe határozottan követte a zürichi mintát. Az istentisztelet központja Istennek a nép nyelvén hirdetett igéje lett. Méliusz Péter püspök abban is követte a helvét irányú reformációt, hogy a közrend, a társadalmi élet, az iskola és a jogrendszer, sőt a nép testi és lelki egészsége iránt is nagy érdeklődést és segítőkészséget tanúsított. Az egyház szervezetének egységesítése útján mérföldkőnek számított az 1567-es Debreceni Zsinat a II. Helvét Hitvallás elfogadásával, a kelet-magyarországi területen élő református egyháztestek számára. Magyarország más tájain is, Felső-Magyarországon, Erdélyben, a török megszállás alatt álló területeken, valamint Nyugat-Magyarországon egymás után alakultak meg a református egyházkerületek, általában békésen szétválva a lutheri reformációt követőktől.

A Magyarországi Református Egyház megerősödésének folyamatát nagymértékben támogatta a korszak legnagyobb szellemi teljesítménye, a teljes Biblia (Ó- és Újszövetség) magyar nyelvre való lefordítása. Károli Gáspár gönci lelkipásztor munkatársaival és pártfogói segítségével, akik között voltak nagy hatalmú és gazdag főurak is, elkészítette és Vizsolyban kinyomtatta az első magyar teljes Szentírást 1590-ben. A Vizsolyi Biblia és mellette a legnagyobb magyar zsoltáros költő, Szenczi Molnár Albert magyar nyelvre fordított genfi zsoltárai ma is megbecsült helyet foglalnak el a gyülekezeti életben.

Reformáció emlékműve - Genf

A reformáció genfi emlékműve, a nagy református személyiségek szobrai között Bocskai István fejedelemé is



Szerző: Sajtos Szilárd százados, református tábori lelkész  -  Forrás: reformatus.hu - Táborilelkész


 
© 2010. Táborilelkész - a katonák egyházi hírei