TÁBORILELKÉSZ

HÍREK
TÖRTÉNELEM
 • A vallás, az egyház és a katonaság
 • A katonai lelkipásztori szolgálat története 1773-ig
 • Apostoli Tábori Helynökség működése a Habsburg-monarchiában 1773-1918 között
 • Forradalmak és a katonai lelkészet
 • Nemzeti hadsereg és a Magyar Apostoli Tábori Helynökség
 • Magyar Királyi Honvédség tábori lelkészete
 • Katonalelkészi szolgálat a Magyar Néphadseregben
HM TÁBORI LELKÉSZI SZOLGÁLAT
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus szolgálati ág
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Protestáns szolgálati ág
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Zsidó Lelkészi Szolgálati Ág Tábori Rabbinátus
PROGRAMOK
ELMÉLKEDÉSEK
ÜNNEPEK
VIDEOK
INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET
GALÉRIÁK
ÉLŐ TÖRTÉNELEM - VITÉZI REND
IMPRESSZUM


TÉMAGYŰJTŐ
HM Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Katolikus Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Vitézi Rend
Zsidó Lelkészi Szolgálat hírei

 PARTNER LAPUNK HÍREI

 KATOLIKUS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. június  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 PROTESTÁNS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. június  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 KERESÉS
 

 ON-LINE KÖZÖSSÉGI KOMMUNIKÁCIÓ

Neve:          
Jelszava:     

 HÍRLEVÉL


Sarlós Boldogasszony

Startlap megosztás
2011-06-28 16:46:20
Mária látogatása Szent ErzsébetnélAz áldott állapotban lévő Boldogságos Szűz Mária ünnepe, Magyarországon július 2-án, a világegyházban május 31-én (Mária látogatása Erzsébetnél; Lk 1,36-56). A katolikus magyarság, mely minden munkáját a Szűzanyával és az ő oltalma alatt végezte, az aratás és a gabona begyűjtésének idejére eső ünnepnek a Sarlós Boldogasszony nevet adta. Az ünnep tartalma az a 3 hónap, amit Mária nagynénje, Erzsébet és Zakariás házában töltött, egészen Keresztelő Szent János születéséig. Szoros értelemben Mária és Erzsébet, illetve a két magzat, Jézus és Keresztelő János találkozását és János megszentelődését ünnepeljük. Mária és Erzsébet találkozásakor Erzsébet betelt Szentlélekkel, méhében megmozdult („repesett”) a magzat. Fia, a leendő előfutár, anyja méhében megkapta a megszentelő kegyelmet (ezért ünnepeljük Keresztelő Szent János földi születésnapját is.

VI. Orbán pápa1263. július 2-án a minoriták kezdték megülni az ünnepet. Az egész Egyház számára VI. Orbán pápa (1378-89) rendelte el, Mária oltalmát kérve a nyugati egyházszakadás megszűnéséért. A nap officiumát Adam Aeston bíboros, Capuai Rajmund domonkos generális és Johannes Jenstein prágai érsek, Csehország kancellérja állította össze. Az eredeti, július 2-i dátum, 9 nappal Keresztelő Szent János születése után, az Erzsébetéktől búcsúzó és hazainduló Máriához kötődik. A II. Vatikáni Zsinat után került az ünnep máj. 31-re, de Magyarországon a hagyomány miatt megmaradt az eredeti dátum. Az ünnep misztériuma az örvendetes rózsafüzér 2. titka.

A köztudat általában Péter-Pál ünnepéhez kapcsolja az aratás kezdetét. A nagy munka elkezdésének kultikus hagyományai azonban jórészt Sarlós Boldogasszony ünnepéhez kötődnek. Önmagában a magyar fejlődésű Sarlós név is a búza beérésére, az aratásra, áttételesen asszonyi vegetációs ünnepre utal.

A rábaközi Szil faluban Sarlós Boldogasszonynapján volt az aratás jelképes kezdete. Az aratók misét hallgattak, mialatt szerszámaikat a templom falához támasztották. A pap megáldotta az aratókat és szerszámaikat. Ezután tiszta ünnepi ruhában vágtak a búzatáblában egy rendet, majd hazatértek ünnepelni, másnap fogtak hozzá igazán a nagy munkához.

Sarlós Boldogasszony a szegények és szükségben szenvedők gondviselője, a betegségben és fogságban sínylődők pártfogója, halottak oltalmazója, de mindenekelőtt a várandós édesanyák patrónusa. Északi vidékeken ezen a napon fölvirágoztak egy széket, és a ház elé tették, hogy ha arra járna a „nehézkes Mária”, legyen hol megpihennie.

A nap elnevezése utal az aratás egykori módjára, amikor még a nők arattak sarlóval. Tápén e hagyomány emlékére ezen a napon gyógyfüveket vágtak le sarlóval, s megszenteltették. Adatok egyaránt tanúsítják a különböző füvek templomi szenteltetésének szokását Sarlós Boldogasszony ünnepén. Szeged környékén fodormentát szoktak szenteltetni. Előfordult, hogy búzát is vittek vele együtt. A megszentelt fodormentát gyógyításra használták. Tettek belőle a halott koporsójába is. A szegedi tájon az asszonyok az ünnep tiszteletére jelképesen arattak egy keveset sarlóval. Ekkor tették a szobába a búzaborona néven emlegetett összefont kalászcsomót is.

Mária látogatása ErzsébetnélLexikon:

Mária látogatása Erzsébetnél
(latinul: Visitatio BMV)

Szent Lukács evangéliumában (1,39-80) leírt üdvtörténeti találkozás. Mária ekkor bizonyosodott meg az angyali üdvözletben kapott jel igazságáról: „idős rokonod, Erzsébet, szintén gyermeket vár” (1,36); Erzsébet betelt Szentlélekkel, és János, a leendő előfutár, anyja méhében megkapta a megszentelő kegyelmet.

Belépve a házba, Mária köszöntötte Erzsébetet, kinek méhében ekkor mozdult meg („repesett”) a magzat. Erzsébet „Uramnak édesanyja”-ként fogadta Máriát, és prófétált: „áldott vagy te az asszonyok között, és áldott a te méhednek gyümölcse... , Boldog, aki hitt...” Mária a Magnificattal válaszolt szavaira.

Tágabb értelemben az a három hónap, amit Mária nagynénje, Erzsébet és Zakariás házában szolgálatban töltött, egészen addig, amíg Keresztelő Szent János megszületett.

Ünnepe Sarlós Boldogasszony, mely Mária Erzsébetéktől való elköszönésének napja.

A jelenetet a 6. századtól ábrázolták újszövetségi ciklusokban vagy az angyali üdvözlettel együtt (Ravenna, Maximinián-katedra). 1263-ban Mária ünnepének bevezetése után önálló képként is gyakori. A késő középkorban Mária életének egyik fő eseménye, örömeinek egyike. Mária és Erzsébet békecsókkal öleli át egymást, vagy kezet fognak; Erzsébet kézcsókját láthatjuk M. S. mester képén (Budapest) Nemzeti Galéria, 1506).



Forrás: KTP


 
© 2010. Táborilelkész - a katonák egyházi hírei