TÁBORILELKÉSZ

HÍREK
TÖRTÉNELEM
 • A vallás, az egyház és a katonaság
 • A katonai lelkipásztori szolgálat története 1773-ig
 • Apostoli Tábori Helynökség működése a Habsburg-monarchiában 1773-1918 között
 • Forradalmak és a katonai lelkészet
 • Nemzeti hadsereg és a Magyar Apostoli Tábori Helynökség
 • Magyar Királyi Honvédség tábori lelkészete
 • Katonalelkészi szolgálat a Magyar Néphadseregben
HM TÁBORI LELKÉSZI SZOLGÁLAT
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Katolikus szolgálati ág
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Protestáns szolgálati ág
 • HM Tábori Lelkészi Szolgálat Zsidó Lelkészi Szolgálati Ág Tábori Rabbinátus
PROGRAMOK
ELMÉLKEDÉSEK
ÜNNEPEK
VIDEOK
INTER ARMA CARITAS - FEGYVEREK KÖZÖTT A SZERETET
GALÉRIÁK
ÉLŐ TÖRTÉNELEM - VITÉZI REND
IMPRESSZUM


TÉMAGYŰJTŐ
HM Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Katolikus Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Protestáns Tábori Lelkészi Szolgálat hírei
Vitézi Rend
Zsidó Lelkészi Szolgálat hírei

 PARTNER LAPUNK HÍREI

 KATOLIKUS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. november  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 PROTESTÁNS ESEMÉNYNAPTÁR
<<  2017. november  >>
H
K
Sz
Cs
P
Sz
V
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
11
12
13
14
15
16
17
18
19
20
21
22
23
24
25
26
27
28
29
30

 KERESÉS
 

 ON-LINE KÖZÖSSÉGI KOMMUNIKÁCIÓ

Neve:          
Jelszava:     

 HÍRLEVÉL


Szent László király - A gépesített lövészek és határőrök védőszentje

Startlap megosztás
2011-06-27 09:30:51
Szent László királyEmléknapja: június 27.

Szent László minden magyar katona védőszentje. Nem csak azért, mert korának egyik legnagyobb hadvezére volt, aki az ország külső és belső biztonságát helyreállította, és nemzetközi tekintélyre is szert tett, úgy, hogy az első keresztes hadjárat vezetésére is Őt kérték föl (közben azonban meghalt), hanem azért is, mert olyan katonai értékeket testesít meg, amelyekre ma is szükség van a modern hadseregben, s amelyek mégis mára sokszor hiányoznak a mai katonákból. Ilyen alapvető érték, a bátorság erénye, amely nem azonos a vakmerőséggel, a Hazáért való áldozatvállalás, a lovagiasság, a gyöngékkel-nőkkel szembeni szolidaritás. Ez utóbbi fontosságára és súlyos hiányára pont az elmúlt néhány évtizedben folyó háborúk, pl. délszláv háború, mutatott rá. Szent László, mint ideál, és a hívő katona számára mint közbenjáró is hatékonyan képviseli ezeket az értékeket, még akkor is, ha ezek tartalmát nyilván újra kell fogalmazni a modern körülmények között.

Szent László Lengyelországban született emigrációban, 1048 előtt. Apja I. Béla magyar király, anyja Richeza lengyel hercegnő. Megkoronázása vitatott. 1077. körül történhetett Székesfehérváron. Első felesége, akinek nevét nem ismerjük, valószínűleg magyar főúri leány volt. Ebből a házasságból született leányát Jaroszláv orosz herceg vette feleségül. Majd özvegységre jutva Rheinfeldi Rudolf német ellenkirály leánya, Adelhaid lett a felesége, akitől Piroska nevű leánya született; őt Johannész görög császár vette el feleségül, s a Keleti Egyház szentként tiszteli, képe ott látható a Hagia Szófia mozaikjain is. Így szinte az összes szomszédos uralkodóházzal rokonságba került, köztük a két leghatalmasabbal a görög és német császári dinasztiával is.

Fiatalkorában testvére, I. Géza oldalán részt vett a Salamon király elleni küzdelmekben. E harcok eredményeként 1074-ben, a mogyoródi csata után, amikor I. Géza megszerezte a magyar trónt, Lászlót herceggé nevezte ki. I. Géza 1077-ben bekövetkezett váratlan halála után őt választották királlyá.

Szent László király"Amikor a magyarok meghallották - olvassuk a történetírónál -, hogy Magnus (Géza) király meghalt, egész sokaságuk öccséhez, Lászlóhoz gyűlt, és egy értelemmel, közös szóval és egyetértő akarattal őt választották az ország kormányzására, vagyis helyesebben buzgó és állhatatos kéréssel rákényszerítették. Mindnyájan tudták ugyanis, hogy föl van ruházva a tökéletes virtusokkal, hite szerint katolikus, kiváltképpen kegyes, bőkezű adakozó, szeretettel teljes. Úgy ragyogott föl, mint köd közepette a hajnali csillag, mely elűzi a homályt; és miképpen a telihold világol a maga napjaiban, vagy amiképpen a nap ragyog: fény lett népének közepette."

Valóban gondviselésszerű, hogy négy évtizedes belső viszály után Ő lett az ország királya. Uralkodása sorsdöntő volt Hazánk történelmében. Kiváló uralkodói képességével, vitézségével és életszentségével kivezette a magyarságot a belső viszályokból, és megmentette a külső ellenségek halált és pusztulást hozó támadásaitól.

Életének legismertebb története, amikor megmentett egy lányt az országba betörő kunoktól. Ez az elbeszélés, bár a legendák stílusában szól, mégis történelmi eseményt őriz meg, amely 1068 körül történt, amikor az úzok (fekete kunok) betörtek az ország keleti részébe. A Kerlés melletti ütközethez köthető a lány megszabadítása, amely aztán hatalmas képi és szóbeli legendává dagadt. Ebben a csatában Lászlónak döntő szerepe volt, bár csak 22 éves volt. A történet alkalmasnak bizonyult arra, hogy ősi pogány hagyományokat is magába olvasszon. Ennek jelentőségét az is mutatja, hogy főleg a történelmi Magyarország határain legalább 60 helyen ábrázolták a templomokban, meghatározott ikonográfiai szabályok szerint. A történetet legtöbbször a templomok északi falán, ciklusszerűen jelenítették meg, s párhuzamai csak Ázsiában ismertek, Európában sehol. Így Honfoglalás előtti hagyományokat hordoz: a fény és sötétség mitikus küzdelme, a sebezhetetlen hősök harca stb. A freskóciklus annyira elterjedt volt, hogy még néhány évvel ezelőtt is találtak olyan freskót, amiről eddig nem volt tudomásunk (Homoródkarácsonyfalva). Az, hogy főként a határőrvidékeken találhatók ezek a képek, szintén azt mutatják, hogy Szent Lászlóban az ország egyfajta mennyei pártfogót, védelmezőt látott. Tisztelete különösen a székelyek között volt erős, annyira, hogy ők "Mária és László" nevében indultak csatába.

Tiszteletének másik fontos jele a Győrben található ereklyetartója, hermája, amely Lászlót "alter Christus"-ként, Krisztus képmásként mutatja, amit a szenvedő Jézusra való utalásként félig nyitott száj és megpattant ajkak jeleznek.

Szent László többi hadjáratban, Oroszországban, Lengyelországban vagy a nyugati végeken, mindig arra törekedett, hogy azt a felet támogassa, ahol az igazságot látta. VII. Gergely és IV. Henrik küzdelmében a pápa oldalán állt, de Horvátország esetében a Pápasággal szembefordulva cselekedett, s így lett Horvátország évszázadokra a Magyar Királyság része. A sok háborúság, amit kényszerűségből kellett vállalnia, váltotta ki belőle a montecassinói apáthoz 1091-ben írt levelében a következő vallomást: "Bűnös ember vagyok, mivel nincs lehetőség a földi hatalomban sáfárkodni igen súlyos bűnök nélkül."

Az úz, kun és besenyő betörések tapasztalatai arra bírták Lászlót, hogy a végeket megerősítse. Az elnéptelenedett területekre új telepeseket hozott, kiépítette e keleti részeken a közigazgatási szervezetet, ily módon politikai egységgé formálva a későbbi Magyarországot. Ezt a munkát az északnyugati részeken is ő kezdte meg, de Kálmán király fejezte be. Ők ketten építették ki a 72 vármegyéből álló vármegyei rendszert.

A politikai szervezés munkájával párhuzamosan haladt az egyházi élet megújítása, intézményeinek újjászervezése, továbbfejlesztése. A meglévő székesegyházakat, káptalanokat és kolostorokat nagy birtokokkal gazdagította, a megkezdett templomépítéseket befejezte, új egyházak és kolostorok egész sorát alapította.

Fontos szerepet töltött be uralkodásában az igazságszolgáltatás újjárendezése. Az évtizedes testvérharcban és az egyéb belső küzdelmekben erősen megrendült a törvények kötelező ereje. Különösen elhatalmasodott a tolvajlás, és meglazultak az erkölcsi életet szabályozó törvények. Ezt nem tűrhette az a László, akiről a krónikás ilyen jellemzést ad: "Minden ítéletében Isten félelmét tartotta szeme előtt." Ezért uralkodása második évében, 1078-ban Pannonhalmán a papság és előkelők jelenlétében szigorú törvényeket hoztak a megrendült vagyonbiztonság megerősítésére. Nem kímélték az előkelő és gazdag embereket sem. Aki egy tyúk értékénél többet lopott vagy elorzott, fölakasztották. Az emberölést sem torolták meg ilyen szigorúan. Az 1085 táján hozott újabb törvénykönyvből az tűnik ki, hogy a szigorú rendszabályok hatásosak voltak, s egyiket-másikat enyhíteni lehetett.

Szent László királyA kor szelleme, másrészt László nagy tekintélye és egyházias gondolkodása hozta magával, hogy az egyháziak életviszonyainak szabályozásába is belenyúlt. Az 1092-ben Szabolcsba összehívott zsinaton intézkedtek a papok házassága ügyében, tilalmazták az egyházi javak elidegenítését, s rendezték az ünnepek és böjtök megtartását. Ugyanez a zsinat büntetéssel sújtja a pogány szokásoknak hódolókat, és szabályokat léptet életbe az erkölcsi élet védelmére, mind a házasságon belül, mind azon kívül.

Közismert volt László vendégszeretete. Nem egy királyi vagy fejedelmi sarj talált nála menedékre. Udvarában neveltette fivére, Géza két fiát, Kálmánt és Álmost, valamint András király Dávid nevű fiát, s egy ideig Salamont is udvarában tartotta, mindennel ellátva őt rangjához mérten, amíg csak önként el nem távozott az országból.

1095. július 29-én halt meg, és az általa alapított somogyvári apátságba temették el, majd 1106-ban átvitték testét Váradra.

Kultusza halála után hamarosan kifejlődött. Tulajdonképpen maga a nép avatta szentté, mielőtt az Egyház hivatalosan megtette volna. Seregestől keresték föl sírját, nemcsak a gyógyulást, vigasztalást óhajtók, hanem a vitában álló peres felek is. A csodás gyógyulások híre gyorsan terjedt. A szent király ereklyéibe vetett bizalom egyre növekedett; szokássá vált, hogy itt döntsenek el nagy fontosságú pereket, és László oltára előtt tegyenek esküt. Itt tartották az 1134. évi nemzeti zsinatot, s itt döntötték el egy alkalommal a zágrábi püspök perét is. Ezek után az Egyház hivatalos lépése sem váratott soká magára. III. Béla király sürgetésére III. Celesztin pápa 1192 -ben László királyt a szentek sorába iktatta.

A szent lovagkirály hatása népe körében az idők folyamán csak növekedett, még Szent Istvánét is felülmúlta. A nagyváradi székesegyház előtt állították föl híres lovasszobrát a Kolozsvári-testvérek alkotását, amely abban a korban egyedülálló művészi bravúr volt.

1684-ben, a törökök elleni fölszabadító háború idején egy külföldi fültanú elbeszélése nyomán följegyezték, hogy a katonák a tábortűznél "fél óráig zenéltek és magyar víg dalokat mondottak Szent László tiszteletére, kinek épp aznap ünnepe volt", tehát tisztelete még akkor is elevenen élt!

Középkori himnusz Szent László királyhozA középkori himnusz így énekel:

Idvezlégy kegyelmes Szent László kerály!
Magyarországnak édes oltalma,
Szent kerályok közt drágalátus gyöngy,
Csillagok között fényességes csillag!
Szentháromságnak vagy te szolgája,
Jézus Krisztusnak nyomdoka követi;
Te szent léleknek tiszta edénye,
Szűz Máriának választott vitéze.

Szent László urunk, légy pártfogónk az Istennél, hogy hivatásunkban soha meg ne tántorodjunk, szívünkhöz a gyávaság ne férjen, a rosszba soha bele ne nyugodjunk, Haz ánkért éljünk haljunk, s egykor az Üdvösségre jussunk! Ámen



Forrás: KTP


 
© 2010. Táborilelkész - a katonák egyházi hírei